Gigantikus flódni nyerte a Néprajzi Múzeum tervpályázatát


Magyar terv nyerte meg a vitatott Liget Projekt egyik legnagyobb falatját, a Felvonulási tér közepe tájára, az 56-os emlékmű mellé tervezett Néprajzi Múzeum megismételt pályázatát.

Első körben, még 2014-ben egy francia építésziroda terve győzött, de azt némi túlzással senki sem szerette, függetlenül attól, mit gondolt magáról az egész Liget-projektről:

Az akkor még a Felvonulási tér másik szakaszára megálmodott sok oszlopos épületet felváltva érdektelenezték és szocreálozták a kritikusai. Az sem tett jót neki, amikor valaki megmutatta, hogyan nézne ki mindez a Marek József utca felől nézve:



Erre a mostani, újabb körre olyan válogatott nemzetközi sztárbrigádot hívtak meg a magyar résztvevők mellett, mintha Milánóban, New Yorkban vagy Londonban lennénk. A Google-űrszékház tervezőitől kezdve egy rakás aktuális nagymenőt. Ehhez képest igazi meglepetés, hogy a győztes a Napur építésziroda vezette konzorcium lett, ami a Napur mellett Rudolf Mihályból, Őrfi Józsefből, az Exon 2000 Kft.-ből Bodonyi Csabából és Papp Dávidból áll.



Néhány látványterv alapján nem lehet megjósolni, hogy erre a múzeumra mit fognak mondani, de egy garantált: az "unalmas" jelző itt nem rúg labdába.

Az épület a grafikák alapján ugyanis egy olyan gigászi flódniszeletre emlékeztet, amit a Seregek Ura előbb lepottyantott a felhők közül, majd hegy méretű mutatóujjával a közepénél belenyomott a talajba. Vagyis, jobban megnézve a dolgot, inkább az történhetett, hogy az Úr ledobta a sokrétegű édességet, aztán megfeledkezett róla, hogy ez nem dizájnbútor, hanem ennivaló, és ráült. Csakhogy, mivel a sütit pont az 56-os emlékműre ejtette rá, a kiálló rozsdás vasak a ráüléskor megszúrták a Teremtő fenekét, aki sziszegve pattant fel, de már késő volt. Addigra ez lett a flódniból:

A terv tehát nem egyszerűen megtartja a forradalom emlékművét, hanem önmagába komponálva új kontextusba helyezi és kiemeli azt.

Az már a látványtervek alapján világos, hogy a szándék az átlátás megtartása volt, mármint az, hogy a városlakók Erzsébetváros felől továbbra is lássák a parkot, onnan kinézve pedig ne valami nagy tömeg zárja le a látványt.

Több pályamű koncepciója is a leendő múzeum "elrejtése" volt, ezek közül ez a magyar terv játszott talán a legjobban a látszani-nem látszani, illtve az emblematikusnak lenni - háttérbe húzódni kettősségével.

Ha a múzeum teteje tényleg bejárható lesz gyalogosan, akkor Budapest legfurcsább alakú új parkocskája jöhet létre.

A győztes terv mindenképpen bátor, többet pár kis képecske alapján egyelőre nem mernénk mondani.

A többi pályamű között is akadnak őrülten merész ötletek, ezeket mindjárt megmutatjuk egy következő cikkben.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.