A különféle boszorkányságokban való hit még a bolygó számos pontján élő hagyomány, sőt, vannak olyan országok is, ahol a boszorkányhit rendszeresen vezet gyilkosságokhoz és egyéb bűncselekményekhez is.

Most először készült viszont átfogó közgazdaságtani kutatás arról, hogy hogyan hat a boszorkányságban való hit a gazdaságra. Boris Gershman kutatásában azt találta, hogy ahol élénken él a boszorkányságban való hit, nagyobb a bizalmatlanság a társadalom tagjai között.

Hasonló negatív kapcsolat van a boszorkányhit és az olyan társadalmi tőke-javak megléte között, melyek egy működő társadalom fenntartásához szükségesek.

Az persze nem új keletű elmélet, hogy a boszorkányságban való hit visszahathat a gazdasági fejlődésre, de statisztikai elemzés minderről korábban nem készült.

Gershman felfedezésének van fejlesztéspolitikai jelentősége is: mint írja, minden helyi beavatkozási kísérletnél, amelyik a helyiek együttműködését és közös munkáját kívánja meg, figyelembe kell venni, mennyire van jelen az adott társadalomban a boszorkányhit. A megoldás pedig természetesen az oktatásban rejtőzhet.

A kutatásban kezdetben Fekete-Afrika országait vizsgálta, a boszorkányhitre vonatkozó személyes és a regionális statisztikákból dolgozott és az interjúk során az bizonyult boszorkányhívőnek, aki hitt abban, hogy egyes emberek képesek átkokkal vagy egyéb módon rontást hozni másokra. Korábban számos antropológiai kutatás igazolta már, hogyan teszi bizalmatlanná az embereket a boszorkányhit ezekben a társadalmakban.

Kutatásában azt találta, hogy nem minden természetfeletti erőben való hit erodálja a társadalmi bizalmat: a pokol, az angyalok vagy a csodák önmagukban nem tesznek bizalmatlanabbá egy társadalmat.

Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy egyes közösségekben gyakran fogalmazták meg a boszorkányság vádját a tehetősebb tagokkal szemben, ami után ezeknek a személyeknek szét kellett osztaniuk a javaikat. Az olyan társadalmakban, ahol az újraelosztásnak nincsenek fixen kialakult normái, ez kölcsönös bizonytalansághoz és bizalmatlansághoz vezethet.

A boszorkányhitek működésének egy másik elmélet szerint viszont épp az a funkciója, hogy fenntartsanak egy társadalmi rendet. Hiszen minden kilengés azonnal a megvádolást vonhatja maga után. Greshman szerint is létezik egy ilyen szerepe a boszorkányságban való hitnek, de nem éppen a legjobb módszer ez a társadalmi rend megőrzésére. Ez ugyanis a felhalmozás és az innováció ellen hat, pont két tényező ellen, ami segítheti a gazdaság növekedését. (via PHYS)