A menekült, amikor gondolatainkban megképződik, beszélgetéseinkben szóba kerül, leginkább fiatal, „tetterős férfi”, sokaknál kifejezetten fenyegető férfialak. Demográfiai értelemben van is ebben valami, hiszen az Európába irányuló nemzetközi migrációnak még mindig a legnagyobb, jellegadó része a fiatal férfiak csoportja. De szó sincs arról, hogy a túlnyomó részét adnák az összes menekülőnek.
Nem csak fiatal felnőtt férfiakTavaly az uniós tagállamokban beadott 1, 32 millió kérelem mögött 53 százalékban 18 és 34 év közötti külföldi személy állt. Azért vagyunk kénytelenek ennyire körmönfontan fogalmazni, mert valójában százezrekkel kevesebb kérelmező lehetett, hiszen sokan voltak, akik több országban is kérelmet nyújtottak be. Gondoljunk csak a 177 ezer magyarországi kérelemre, és arra, hogy valójában csak néhány ezer személlyel volt dolga a menekültügyi hivatalnokoknak. A túlnyomó többség másutt (Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Svédországban stb.), akár több helyen is kérelmező lett.
A kb. 700 ezer 18 és 34 év közötti személy benyújtotta kérelemnek a 79 százalékát jegyezték férfiak. Ez 553 ezer körüli szám. Vagyis valójában az „összes kérelmezőnek” már 2015-ben is csak a 42%-a volt fiatal felnőtt férfi.
Nehéz a választás
Sokszor több migrációs stratégia is szóba jön egy-egy üldözött családnál. A háborús–polgárháborús tűzfészkekből (például Szíriából, Irakból, Eritreából stb.) menekülőknél gyakran fordul elő, hogy a család együtt menekül a határ túloldalára, a szomszédos országba, majd onnan (anyagi okok miatt vagy a vándorlás megpróbáltatásai miatt) először csak a fiatal férfiak „próbálnak szerencsét”, vágnak nekik az európai vándorútnak. Ők afféle pioníroknak számítanak, nem csak magukat mentik, hanem családjuknak is segítenek, ha sikerül megkapaszkodniuk. Pénzt küldenek, igyekeznek elérni a családegyesítést, hídfőt építenek, hogyha lehetséges és szükséges, idejöhessenek a többiek.
Gondoljunk csak bele, mennyire nehéz választás elé vannak állítva a családok: maradjanak-e nélkülözésben, sokszor veszélyben a védtelen családtagok, nők, gyerekek, öregek, betegek, vagy pedig vállalják-e inkább az út megpróbáltatásait. Legtöbbször kényszerek döntenek: a családnak egy-két ember útjára van pénze, így a legrátermettebb férfiakat „delegálják”.
De így is sok gyerek vágott neki a kockázatos útnak 2015-ben. Az Eurostat adatai szerint majd’ minden harmadik (29%) kérelmező volt 18 év alatti. Az uniós tagállamokba menekülő gyerekek kétharmada 13 éves vagy annál fiatalabb volt! Negyedmillió kérelemről, így annál valamivel kevesebb kisgyerekről, és mintegy 120 ezer tinédzserről van tehát szó. Konzervatív becsléssel összesen 300 ezer menedékkérő gyerek érkezhetett hát tavaly az Európai Unióba (46 ezren Magyarországon is megfordultak), közülük minden hetedik jött felnőtt kísérő nélkül.
Idén nálunk
Az idei számok természetesen még hiányosak. Magyarországról azt tudjuk, hogy az április utolsó napjáig regisztrált 12 994 menedékkérő közül 3034-en voltak 18 év alattiak. Ez a kérelmező külföldieknek a 23 százalékát jelenti.
A bevándorlási hivatal a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúaknak általában az egykori fóti
gyermekvárosban működő Károlyi István Gyermekközpontot jelöli ki gondozási helyként. Ott a létszám néhány hete száz körül mozog. Közülük 15 körül járnak iskolába és 20-an részesülnek egyéb, civil szervezetek biztosította oktatásban, képzésben.
A Magyar Helsinki Bizottság első vendégposztja egy sorozat része. Ez a Menekültek Világnapjához, június 20-hoz kapcsolódóan jelent meg.