Végkiárusítást tart könnyen értékesíthető vagyonelemeiből Vlagyimir Putyin házibankja, a Vnyesekonombank, írja a Bloomberg. Ez finanszírozza a kedvenc projektjeit, például a szocsi olimpiarendezést, vagy hogy egy minket, magyarokat sokkal súlyosabban érintőt is említsek

a paksi atomerőmű bővítését is.

A Bloomberg értesülései szerint a bank gigantikus, a korábban becsültnél sokkal nagyobb,

20 milliárd dolláros mentőcsomagra

szorul, pedig Putyin tavaly már hatmilliárd dollárt pumpált át bele egy állami befektetési alapból.

A világ vezető gazdasági hírügynöksége úgy tudja, hogy a Vnyesekonombank gyakorlatilag már nem nyújt új hiteleket és „legtöbb létező projektje finanszírozását is leállította”.

Érdeklődtem a Paks 2 projektet felügyelő Miniszterelnökségnél, hogy a Vnyesekonombank ondjai érintik-e a projekt finanszírozását, és amennyiben igen, van-e B-terv, vagyis átvállalhatja-e a hitel folyósítását másik, állami tulajdonú orosz bank, de csak azt a választ kaptam, hogy

„a Miniszterelnökség – ahogy a korábbiakban – most sem kíván sajtóértesülésekre reagálni”.

Csak idén kéne 16 milliárd dollár

A Vnyesekonombank problémái nem újkeletűek és nem függetlenek az orosz gazdaság általános problémáitól:

• a csökkenő olajár elvágta a bankot az olcsó költségvetési forrásoktól;
  
• a nyugati szankciók a nemzetközi pénzpiacoktól.
  

Emellett a bank súlyos veszteségeket kellett leírjon rejtélyes ukrajnai befektetésein is:

nem függetlenül Putyin politikai érdekeitől a 2000-es években nyolcmilliárd dollár értékben vásárolták be magukat kelet-ukrajnai vasipari cégekbe.

Ezeket a befektetéseket a Bloomberg tudomása szerint még feltárnia se sikerült a bank februárban kinevezett új vezetésének. Az biztos, hogy több üzem is súlyos károkat szenvedett a háborúban, de a pontos veszteségeket még nem írta le a bank, nemhogy vevőt talált volna rájuk.

Pedig pénzre nagy szükség volna, mert saját magán kívül a Vnyesekonombank két veszteséges kereskedelmi bankot is finanszírozni kénytelen. Ezért mostanra már olyan, korábban stratégiainak gondolt befektetéseit is fel kellett számolnia, mint a Gazpromban szerzett 3,6 százalékos részesedése – amit a gázipari óriás az év elején 136 milliárd rubelért, feleannyiért vásárolt vissza, mint amennyiért a bank néhány éve megvette.

A Bloombergnek mindezt csak név nélkül voltak hajlandók elmondani azok, akik ismerik a bank helyzetét. Hivatalosan sem a Kreml, sem a Vnyesekonombank nem kívánt megszólalni, a bank febriárban kinevezett új vezére, a korábban a szintén állami tulajdonú Szberbankot vezető Szergej Gorkov áprilisban egy interjújában azt mondta, hogy a bank „inkább él, mint halott”. Amiből azért nem a magabiztosság sugárzik.

Mondjuk nagy oka nem is lenne magabiztosságra, a Bloomberg Putyin környezetéből származó értesülései szerint már maga az elnök is hajlik rá, hogy elengedjék a Vnyesekonombankot. Így például nem ment át a bankvezetés tavaszi ötlete, hogy az Orosz Nemzeti Bank kezdje finanszírozni a Vnyesekonombankot. A jegybank elnöke, Elvira Nabjulina azonnal fúrni kezdte az ötletet, amint tudomására jutott, mert szerinte az a bankóprés beindításával lett volna egyenértékű, ami viszont elszabadította volna a válság miatt amúgy sem alacsony inflációt.

Ez így összességében pedig már csődveszélyt jelent, mert a Vnyesekonombanknak csak idén 8,5 milliárdnyi külföldi adóságot kéne törlesztenie, ezen felül további 7,6 milliárd dollár kéne csak a még folyamatban levő, le nem állított projektek – high-tech beruházások, nyersanyagexport – finanszírozására is. Jövőre pedig összesen 18 milliárd dollárnyi külföldi adósság törlesztőhitele kezd majd emelkedni, ami tovább terhelheti a szabad forrásokban már most sem bővelkedő bank helyzetét, még fenyegetőbbé téve a csődöt. (Címlapkép: Michael Klimentyev/Sputnik)