A hetilap legújabb számában a miniszterelnök főtanácsadójának homályos múltját igyekezett feltárni. Megjegyzik, hogy Habony Árpád az első Orbán-kormány alatt is egy rakás állami megbízást kapott, részt vett például egy nagyszabású múzeumalapításban szakértőként, cége szerepet vállalt az Országos Műszaki Könyvtár és Központ helyén alapított Diákcentrum megtervezésében, és féltucatnyi kastéllyal kapcsolatban is kaptak megbízásokat tanulmányok megírására.

Habony első cége egy Faber Ligni nevű restaurálással foglalkozó vállalkozás volt, de a lap arról is ír, hogy Habony már az első Orbán-kormány ideje alatt komoly érdeklődést mutatott a Várral kapcsolatban, onnan terveket is vitt el.

De az igazi sikert mégis a vitrinek hozták meg neki.

A lapban megemlítették azt is, hogy Habony Árpád korábbi cége, a ccc+bogner még Steiner Pál alatt kapott megbízást a Belvárosi önkormányzattól, hogy készítsen a kerület számára ingatlangazdálkodási tanulmányt.

A Magyar Narancs előtúrt egy 16 éves interjút is, amiben Habony akkor még koronaőrként mindent elmond hhrf.org-nak, amit csak a 2000-es évek elején a kor embere a vitrinekről tudhatott.

„A nemzeti kincseinket tároló helyet úgy kellett megtervezni, hogy hozzáférhető legyen a közönség számára. Egy különleges vitrint kellett készíteni, amely golyóálló üvegből van összerakva, és még a Richter-skála szerinti hétfokos földrengést is megbírja. A korona majdnem százszázalékos nitrogén-gáz környezetben van, az oxidáció megakadályozásáért. A nemesfémek nem oxidálódnak, de a forrasztások igen. A vitrinben állandó a páratartalom, a hőmérséklet 20–22 Celsius-fok, 200 lux a fényterhelés. Minden értéket folyamatosan ellenőrizünk” - biztosított mindenkit Habony arról, hogy a Szent Korona jó kezekbe került.

Beszélt a koronaúsztatásról is. Elmondta, hogy a Nemzeti Múzeumból a Parlament Kupolatermébe egy külön erre a célra készített vitrinben szállították át az ereklyéket, őrség kíséretében; ezt megelőzően rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak.

Habony akkoriban még bátrabban beszélt az állami megbízásairól és a cégeiről is:

„Korábban a magyar országgyűlés hivatala nemzetközi pályázatot hirdetett, ezt nyerte meg a Musemsystems Kft., amely a frankfurti, 1836-ban alapított Glasbau-Hahn Gmbh. cég magyar képviselete. Ez a cég készíti a vitrineket a British Museumnak, a Louvre-nak és másoknak, betartva a nagyon komoly műtárgyvédelmi és biztonságtechnikai követelményeket. Ez a világon egyik legismertebb cég, kb. húsz vezérképviselete van különböző országokban.”

A lapnak bevallotta, hogy a korona Parlamentbe szállítása akkor 43 millió forintba került.

De elárulta azt is, hogy milyen rendkívüli élményt jelentett neki, mikor a kezébe vehette és a vitrinbe helyezhette a koronát.