A mintegy 5,25 milliárd dolláros projektet hivatalosan a 48,2 méter széles és 300 méter hosszú, kínai tulajdonban álló, több mint 9000 konténert szállító Cosco Shipping Panama nevű konténerhajó áthaladásával avatták fel.

A Cosco Shipping Panama egyike azoknak a modern óriás-konténerhajóknak, amelyek mostantól használhatják ezt a vízi utat. Az új zsilipcsatornákon a korábbi árumennyiség háromszorosát szállító hajók is átkelhetnek.

A szélesítésre éppen azért volt szükség, mert a kétezres évek óta elterjedtek ezek a megahajók, amik már nem férnek át a klasszikus csatornákon. Szakértők szerint amúgy az egész hajózási iparág mintha egy rossz spirálba került volna be az óriáshajók miatt: egyelőre rengeteg a gond az óriáshajókkal, a kikötők nem tudják ellátni őket és a kínai gazdaság lassulása és az olajárak csökkenése miatt nem is nagyon lehet nyereségesen üzemeltetni őket.

Mégis minden nagyobb hajózási cég ilyen óriáshajók felé nyit, főleg mert konkurenciájuk is ezt teszi. Hosszabb távon bejöhet a stratégia, de egyelőre bőven akadnak, akik kételkednek.

Vasárnap több ezer panamai gyűlt össze még pirkadat előtt, hogy láthassa a kiszélesített csatorna felavatását. Nemzeti lobogókat lengettek, mialatt zenekar játszott. "Ez az az útvonal, amely egyesíti a világot" - jelentette ki Juan Carlos Varela panamai elnök.

Az építési munkálatok elhúzódása és a sztrájkok miatt nagyjából kétéves késéssel pénteken átadott, kiszélesített vízi útvonal megduplázza majd a Panama-csatorna kapacitását.

Ugyanakkor az átadás olyan időszakban történt, amikor az olajárak csökkenése miatt megcsappant a globális hajózási forgalom, illetve a kínai gazdasági növekedés lelassult, márpedig Kína számít a Panama-csatorna második legnagyobb használójának.

Az 1999. december 31-én az Egyesült Államoktól panamai tulajdonba került 77,1 kilométer hosszú, mesterséges vízi úton évente 14 ezer (naponta átlagosan 35-40) jármű halad át. Becslések szerint a Panama-csatornán keresztül bonyolódik a világ tengeri kereskedelmének nagyjából 6 százaléka.

Az ezredforduló óta a Panama-csatorna mintegy 10 milliárd dollár közvetlen bevételt jelentett a közép-amerikai államnak, és az ország hazai össztermékének (GDP) mintegy 40 százaléka származik belőle.

A csatorna átadása elé a New York Times jelentetett meg egy óriáscikket, amiben kiszivárgott diplomáciai iratokra és szakértői megszólalókra alapozva írtak arról, hogy rengeteg a kérdés és a problémás előjel az új csatorna körül: korrupció, gyanúsan olcsó kivitelező, kevés cement, földrengés-veszély és hasonló problémák szegélyezték az építkezést. (via részben MTI)