Elsöprő győzelmet aratott az Abe Sindzó japán kormányfő mögött álló pártszövetség a vasárnap rendezett felsőházi választásokon az exit poll eredmények szerint.

A felmérések szerint az Abe által vezetett konzervatív Liberális Demokrata Pártnak (LDP) és szövetségesének, a buddhista Komeitónak legalább 67-76 helyet sikerült megszereznie a 242 tagú szenátus felének megújításáért folyó versenyben. Az ellenzéki - 2009 és 2012 között hatalmon lévő - Demokratikus Párt (DP) 30 helyet szerzett.

Egyes exit pollok szerint a kormánykoalíció más konzervatív erőkkel összefogva az alsóház után a felsőházban is biztosítani tudja magának a kétharmados többséget, amelyre a kormányfő egyik fő céljának eléréséhez, az ázsiai ország 70 éve változatlan pacifista alkotmányának módosításához van szükség.

"Pillanatnyilag értelmetlen igent vagy nemet mondani az alaptörvény esetleges módosítására", mondta vasárnap Abe egy televíziós interjúban. "Még két évem van az hivatali időm lejártáig, és ez az alkotmánymódosítás az LDP célja, és higgadtan akarom ezt a dolgot kezelni" - tette hozzá.        

A japán pacifista alkotmányt a második világháborúban győztes Egyesült Államok ráhatásával született 1947-ben, éppen ezért a nacionalisták régóta meg akarják változtatni.

A legfontosabb kérdés a 9. cikkely megváltoztatása lehet, ez ugyanis jelenleg tiltja, hogy japán katonák külföldön háborúban vegyenek részt. Közvélemény-kutatások szerint többek között Kína megerősödése miatt sokan gondolják azt az országban, hogy ennek a cikkelynek mennie kell.

Az alkotmány egyenesen odáig megy, hogy kimondja, Japán örökre lemond a hadviselés jogáról, sőt, elvileg még hadereje sem lehetne az országnak. Ezt az ötvenes években az amerikaiakkal együttműködve végül kikerülték, az Önvédelmi Haderő néven létrejött testület mára a világ egyik legfejlettebb hadserege lett. Igaz, külföldön ezt az alkotmány szerint tilos bevetni.

Abe 2014 januárjában azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig, a tokiói nyári olimpiai játékok kezdetéig végrehajtja a szükséges módosításokat az alkotmányon.

A vasárnapi voksoláson a részvételi arány 32,49 százalékos volt a helyi idő szerint este 6 órakor, az urnák zárása előtt két órával közölt adatok szerint, ami nagyjából megegyezik a legutóbbi, három évvel ezelőtti szenátusi választásokon való részvételi kedvvel. Az ázsiai országban lépcsőzetesen újítják meg a szenátust: 3 évente a felsőházi helyek feléről döntenek. A szenátorok mandátuma 6 évre szól. Az urnákhoz több mint 106 millió választópolgárt hívtak. A japán választási törvény módosításának, azaz a választási korhatár 20 évről 18 évre való leszállításának köszönhetően most először szavazhatott a 18-19 éves korosztály. (MTI, BBC)