Kevés sikerrel nyomoz a rendőrség a csalással szerzett állampolgárságok ügyében

Mesterházy Attila MSZP-s politikus tett fel több írásbeli kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek a csalással megszerzett állampolgárságok ügyében. Többek között arra volt kíváncsi, mivel magyarázható, hogy összesen 2519 fővel szemben indult büntetőeljárás, 450 esetben folytattak le közigazgatási eljárást, de csak töredékében vonták vissza a magyar állampolgárságot, illetve hogy a fennmaradó 1653 fővel szembeni eljárás folyamatban van-e.

Pintér válaszából kiderült, hogy

1502 gyanúsítottból („csalárd módon szerzett állampolgárság”) csak 117-től vették el az állampolgárságot, tehát az esetek kevesebb mint 8 százalékában.

A rendőrség 2013. január 1. és 2016. május 10. között összesen 1502 személlyel szemben kezdeményezett büntetőeljárást, a Pintér korábbi válaszában jelzett 2502 fő ugyanis elírás volt. A 17 további esetben elutasították a feljelentést, de ez a „számadat nem vonható össze a büntetőeljárás kezdeményezésével érintett személyek számával”, bármit is jelentsen ez.

Pintér ezekkel magyarázza, hogy miért úszta meg ennyi gyanúsított:

  1. a bűncselekmény büntethetősége elévült, vagy
  2. nem volt elég bizonyíték, vagy
  3. a büntetőeljárást felfüggesztették, és körözést adtak ki, mert a gyanúsított eltűnt.

Arról, hogy a magyar állampolgárságot sok esetben miért nem vonták vissza, Pintér azt mondta: a bíróság sok ügyben arra jutott, hogy az ehhez szükséges bizonyítékok (hivatalos feljegyzés, jegyzőkönyv) alkalmatlanok arra, hogy több évvel később a honosítási kérelem benyújtásának időpontjára nézve bizonyítsák a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tényt.