Elég gyakori feltételezés, hogy a mindenféle álnevek nyújtotta névtelenség az internetes szemétkedésnek és trollkodásnak amolyan erjesztőmedencéje. Ezzel szemben minden olyan kommentrendszer, ami megköveteli a valódi nevek használatát, visszafogja az embereket attól, hogy gyalázkodjanak az interneten.

De ezt a képet árnyalja most némiképp a zürichi egyetem szociológusának, Lea Stahelnek a kutatása. Stahel azt vizsgálta, hogy a névtelenség valóban visszafogja-e az embereket, amikor egy-egy téma körül elszabadul a pokol és özönleni kezdenek a kommentek.

Kutatásukban német közösségi aláírásgyűjtő oldalak hozzászólásait vizsgálták a 2010 és 2013 közötti időszakból. Összesen 1800 petícióhoz érkezett 532 ezer kommentet vizsgáltak meg egy olyan rendszerben, ahol a hozzászólók választhattak, hogy névtelenül vagy névvel vállalva szeretnének hozzászólni. És várakozásaikkal ellentétben, ha egy téma körül fellángoltak az indulatok, a legkeményebb kommentek inkább olyanoktól jöttek, akik nevükön szóltak hozzá.

Stahel szerint eredményük arra is utalhat, hogy újra kell gondolni azokat a stratégiákat is, melyeket a kulturált internetezés eléréséhez fejlesztenek ki. Például az anonim hozzászólások betiltása nem feltétlétlenül oldja meg a problémákat.

Vannak ugyanis trollok, akiknek az online agresszióját díjazza is környezetük, kifejezetten büszkén vállalják is ezt a külvilág felé. Ha pedig egyetlen jelenség vagy közszereplő ellen irányul ez a hadjárat, akkor még könnyebb elképzelni, hogy a kemény szavak csak erősíthetik valakinek a csoporton belüli szerepét. (Quartz)