Belga pénzügyi nyomozók arra jutottak, hogy a tavalyi párizsi és brüsszeli terrortámadások gyanúsítottjainak egy része szociális támogatásokat vett fel, egészen a támadás előtti utolsó időszakig - írja a Wall Street Journal.

A merénylők közül legalább öten a belga szociális rendszerből kapott juttatásokból tartották fenn magukat. Összesen több mint 50 ezer eurót vettek fel.

Salah Abdeslam, a november 13-i párizsi merényletek utolsó élő elkövetője még három héttel a terrortámadás előtt is felvette a szociális támogatást. Összesen 19 ezer eurót kapott. Ekkor már vezetője és résztulajdonosa volt egy bárnak, ez alapján már nem is kaphatott volna támogatást.

A Wall Street Journal cikke szerint ezek az esetek is jelzik, milyen súlyos problémákkal szembesül az európai jóléti rendszer. Egyrészt fontos szerepe van a szegénység elleni küzdelemben, és a bevándorlók integrálásában. Másfelől viszont egyelőre nem találták meg a módját annak, hogyan ne váljon a rendszer terroristák finanszírozójává is egyben.

"Felismertük, hogy ez a rendszer egyik gyengesése" - mondta Tom Keatinge, a Centre for Financial Crime and Security Studies igazgatója. Szerinte az európai kormányoknak biztosan jobban össze kell hangolniuk a biztonsági, és szociális intézmények munkáját.

Ehhez valószínűleg törvényt kellene módosítani, például Belgiumban, mert a jelenlegi szabályok szerint csak akkor lehet megvonni a támogatást, ha valakit már elítélték terrorizmus miatt, vagy elhagyja az országot.

A pénzügyi nyomozók szerint arra nincs bizonyíték, hogy a segélyekből közvetlenül finanszírozták volna a támadásokat. Az viszont biztos, hogy a támadók önmagukat ebből tartották fenn, ez pedig már közvetve a terrorista tevékenység támogatása.

A terrorszervezetek finanszírozásának leállítása a kormányok egyik fontos célja világszerte. Bár egyelőre főleg a makroszintre koncentrálnak (például, hogy az Iszlám Államot meg kell fosztani az olajbevételeitől), legalább ilyen fontos a helyi finanszírozás feltérképezése és leállítása a kisebb sejtek, és magányos támadók számára.

Ez azért is bonyolult, mert kifejezetten kis összegekről van szó. A párizsi terrortámadás 30 ezer, a brüsszeli kevesebb, mint háromezer euróba került. A nizzai mészárláshoz használt teherautó kibérlése 1600 euró volt. A nyomozók szerint a diákhitel-csalás, a biztosítási csalások és a rablás is a jellemző bevételi források között vannak.

Maga az Iszlám Állam is utalt arra, hogy az európai szociális hálót ki kell használni, mint bevételi forrás. A 2015-ös "Hogyan éljünk túl nyugaton"-kézikönyvükben is benne van, hogy lehetőség szerint minél több támogatást igényelni kell.

Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Dániában már több száz embertől megvonták a támogatást, miután kiderült, Szíriába utaztak, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljanak.