Amerikában van egy kis földdarab, ahol büntetlenül lehet embert ölni

2007-ben jelent meg a Free Fire című regény, ami úgy kezdődik, hogy egy csupa vér férfi bemegy egy eldugott vadőrállomásra, letesz az asztalra egy átforrósodott pisztolyt, és közli, hogy épp most ölt meg négy kempingezőt. A vadőr erre megkérdezi, hogy a férfi szeretné-e, hogy hívjon neki egy ügyvédet, mire csak annyit mond: „Ügyvéd vagyok.” A regény ugyanis arról szól, hogy van a Yellowstone Nemzeti Parkban egy 50 négyzetmérföldes (kb. 130 km2-es) terület, ahol nem bünteti a jog a gyilkosságot.

Az a durva, hogy ez a valóságban is így igaz

Brian Kalt, a Michigan Állami Egyetem jogászprofesszora 2005-ben A tökéletes bűntény címmel írt egy 14 oldalas cikket, amiben kifejtette, hogy a Yellowstone Nemzeti Park idahói részén van egy senki földje, ahol az ember súlyos bűncselekményt követhet el, és a hanyagul meghúzott hatásköri határok miatt meg is úszhatja.

Az a baj, hogy a Yellowstone Nemzeti Park három állam határán fekszik. A legnagyobb része Wyomingban van, de 9 százaléka átlóg Montanába (kb. 673 km2) és Idahóba (kb. kb. 130 km2).

A nemzeti parkot 1872-ben hozták létre, mielőtt a három állam 1889-90-ben csatlakozott az unióhoz. Aztán a Kongresszus átengedte a wyomingi szövetségi körzetnek a kizárólagos joghatóságot Yellowstone fölött, tehát a nemzeti park gyakorlatilag egy szövetségi enklávé, ahol az államok nem érvényesíthetik a saját törvényeiket. Ezzel az Egyesült Államokban egyedül itt fordul elő, hogy az egyik állam törvénykezése több másik államba is átnyúlik.

Bürokratikus szempontból, azaz hogy a Yellowstone Nemzeti Park fenntartásába nem kell három államnak is belefolynia, ez teljesen érthető. Csakhogy Kalt professzor szerint az a kérdés, hogy ez összeegyeztethető-e az Amerikai Egyesült Államok alkotmányával. És szerinte nem az.

Egy joghézag miatt folyhat szabadon a vér

Kalt professzor szerint az alkotmány III. cikke kimondja: egy szövetségi bűnügyi pert abban az államban kell lefolytatni, amiben a bűncselekmény megtörtént, az alkotmány hatodik módosítása pedig biztosítja az alperesnek, hogy a tárgyaláson az esküdtszék tagjait abból az államból és körzetből válogassák ki, ahol a bűncselekményt elkövette. De ha valaki a Yellowstone Nemzeti Park kis, idahói részén öl meg valakit, lehetetlenné válna felállítani egy esküdtszéket, aminek a tagjai Idahóban élnek, de a wyomingi körzethez tartoznak, mert ez alapján a parknak azon a 130 km2-es részen kéne élniük.

A professzor szerint az emberek imádnak joghézagokra vadászni, amik lehetővé teszik a tökéletes bűntényt, és persze időről időre kiderül, hogy több ilyen is van, de földrajzi okokból ez az egyetlen kis földterület ilyen.

Mit művelnek az emberek, ha megtudják, hogy szabadon ölhetnek?

Mielőtt Kalt professzor publikálta a cikkét, megijedt a felfedezésétől: mi van, ha az általa halálzónának nevezett terület felkelti egy rakás potenciális gyilkos érdeklődését? Ezért írt az Igazságügyi Minisztériumnak, a wyomingi államügyésznek és képviselőházi meg szenátusi bizottságoknak, hogy kezdjenek valamit az üggyel, mielőtt felhívja a figyelmet az egészre, és valaki él a lehetőséggel.

A megoldás szerinte annyi lenne, hogy a Kongresszus három különböző körzetre osztja a nemzeti parkot, mindegyik állam a saját területén tartaná be a törvényt. Még a törvénymódosítást is megírta ehhez, ami csak három sorból áll, tehát tényleg nem kellett volna fenekestül felforgatni a Yellowstone Nemzeti Park életét, de gyakorlatilag alig reagált bárki, és nem is történt semmi.

Miután megjelent a cikk, felkapta a témát a Washington Post, a BBC, az NPR és még egy japán magazin is, plusz elkészült a Free Fire című regény is, és bestseller lett. Azóta eltelt 11 év, és semmi sem változott.

Ha lehet is ölni, nem egyszerű

A joghézag nem ment fel akármilyen bűncselekmény alól:

  • A bűncselekménynek elég súlyosnak kell lennie, hogy abba már be kelljen vonni egy esküdtszéket.
  • Ha a gyilkosság máshol történne, csak a holttestet vinné oda a gyilkos, akkor például „gyilkosságra való összeesküvés” vádjával más körzetben is bíróság elé állíthatnák.
  • A bűncselekménynek teljes mértékben a nemzeti park idahói részén kéne történnie, mivel ott egyetlen ember sem él, így sehogy sem tudnának felállítani egy esküdtszéket. (A montanain él néhány tucat ember, úgyhogy az kockázatosabb, de ez további alkotmányos aggályokat vet fel.)
  • De még akkor is kezdhetnének polgári pert az áldozat hozzátartozói.
  • Nincs sok lehetőség bűncselekmény elkövetésére azon a lakatlan, félreeső környéken, mert még egy út sem köti össze a Yellowstone Nemzeti Park többi részével.

Eközben viszont a wyomingi szenátor a Vice-nak azt üzente, hogy tanulmányozta az ún. halálzónát, de az ügyet nem lehetne egykönnyen rendezni, míg az idahói szenátor szerint az egész „science-fiction”, és bár „romantikus” az elképzelés, a gyilkost bíróság elé állítanák Idahóban. (Ami furcsa, hiszen ha már valaki, akkor a szövetségi bíróság lenne ott az illetékes.)

Nem derül ki az igazság, amíg nincs halott

Hiába telt el 11 év a felfedezés óta, a gyakorlatban egyelőre nem derült ki, mennyire lehet kijátszani a joghézagot. Eddig egyetlen esetben hivatkoztak rá: 2011-ben egy természetkárosítással vádolt ember először megpróbált ezzel érvelni, de végül inkább bűnösnek vallotta magát.

Amikor a Free Fire című thriller megjelent, a kiadó elvitte az ihletadó Kalt professzort Wyomingba olvasótalálkozókra. Az egyiken valaki javasolta, hogy menjenek ki az idahói részbe néhány fotót készíteni. A parknak az a része állítólag gyönyörű, mert csavartűjű fenyők, grizzly medvék és vízesések vannak ott. Ennek ellenére a professzor azt mondta: „Egymillió dollárért sem mennék oda. Semmiképp, amíg ez a probléma nincs megoldva, és talán még akkor sem. Az irónia istenei talán arra járnának.” (Vice, SSRN)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;