Kilépne az EU-ból, betiltaná a Koránt és nem adna több pénzt művészetre, innovációra és szélmalomra Hollandia legnépszerűbb pártja

Hollandiában jövő márciusban lesznek a parlamenti választások és elsőnek a szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) hozta nyilvánosságra programját. A Geert Wilders vezette párt népszerűsége évek óta meredeken emelkedik, idén nyáron már a legnépszerűbb pártnak mérték őket.

Wilders júliusban az Egyesült Államokban járt a republikánus párt jelölőgyűlésén, hogy támogatásáról biztosítsa Donald Trumpot és akkor már úgy konferálta fel magát, mint Hollandia következő miniszterelnökét.

Erre a valóságban azért elég kevés esélye van, mivel közvélemény-kutatások szerint ha most lennének a választások, a PVV a 150 parlamenti helyből akár harmincötöt is megszerezhetne, de Hollandiában tisztán listás rendszer van és a nagypártok már jelezték, hogy eszük ágában sincs koalícióra lépni a Szabadságpárttal.

(AFP/BELGA PHOTO/DIRK WAEM)

A PVV programja ennek ellenére érdekes kortünet, mivel látványosan mutatja meg azt a törésvonalat, ami Nyugat-Európa országaiban a bal/jobboldal logika alapján működő, hagyományos politikai pártok és az újtípusú, elitellenes, populista pártok között húzódik. A jelenséggel nemrég részletes cikkben is foglalkoztunk.

A Hollandia hozzánk tartozik! című program fő eleme természetesen az iszlám elleni kirohanásokra épül, ami nem is meglepő, hiszen a párt pont a bevándorlókkal és muszlimokkal szembeni fellépésének köszönhetően tudta felhúzni táborát.

"Itt a tervünk: ahelyett, hogy az egész világot és olyan embereket finanszírozzuk, akiket nem akarunk itt látni, adjuk vissza a pénzünket az átlagos holland embereknek."

- indul a program rögtön az elején egy olyan lekerekített mondattal, amit Orbán Viktortól Donald Trumpig sokan csettintve fogadnának.

Az első programpont Hollandia deiszlamizálásáról szól. Nyugat-Európa országaiban a jobboldali és szélsőjobboldali pártok sorra állnak elő hasonló elképzelésekkel, de Wildersék messzebb mennek: ha kormányra kerülnének, egyetlen menedékkérőt se fogadna be többet az orszég és egyetlen bevándorló sem érkezhetne muszlim országokokból.

Azok az emberek se járnának jobban, akik már megérkeztek Hollandiába: minden menedékkérőnek kiadott tartózkodási engedélyt visszavonnának és minden menekültszállót bezárnának.

Emellett minden muszlim fejkendőt betiltanának, de ezen túl is, mindenféle muszlim kifejezőeszközt, ami a "közrend" ellen hat. Valamint megelőző jelleggel zárnák be a "radikális muszlimokat", a kettős állampolgárokat, ha bűncselekményt követnek el, megfosztanák holland állampolgárságuktól, majd deportálnák őket, a Szíriában harcolókat pedig nem engednék vissza az országba.

Majd a pontok végén jön a legerősebb állítás: ha a PVV hatalomra kerülne, egyszerűen

betiltanák a Koránt.

És minden mecsetet és muszlim iskolát bezárnának.

A második programpont nem kevésbé erős kijelentéssel indít: Hollandia követeli vissza függetlenségét.

Ezért elhagynák az Európai Uniót.

Ez sem teljesen céltalan politikai üzenet. A brexit után készült közvélemény-kutatásokból lehet tudni, hogy a holland lakosság meglehetősen megosztott az EU megítélésével kapcsolatban: közel fele-fele arányban ítélik meg jónak, illetve rossznak az EU működését és a Pew kutatásából az is látszik, hogy Nagy-Britannia után épp Hollandiában a legerősebb a törés az EU-val kapcsolatban a politikai spektrum mentén, azaz míg a baloldali szavazók alapvetően uniópártiak, addig a jobboldalon nem nézik jó szemmel ezt az egészet.

De a nagypártok szavazói is úgy látják, hogy bizonyos jogköröket vissza kéne adni a nemzeti kormányoknak. Érdekes adat, hogy Hollandiában is inkább a fiatalok az EU-pártiak.

A programban szerepel ígéret a részvételi demokrácia növelésére is: kötelező érvényű népszavazásokat tartanának, hogy a döntés joga ismét az állampolgároké legyen.

A PVV gazdasági terveiről kevés derül ki a pontokból, de az biztos, hogy ha nyernének, akkor visszaállítanák a nyugdíjkorhatárt 65 évre, lenyomnák az albérletárakat, átalakítanák az egészségbiztosítási rendszert, visszavonnák a korábbi megszorításokat, csökkentenék a jövedelemadót és felére vinnék le az autótulajokra kivetett adó mértékét is.

Emellett sokkal több pénz jutna rendőrségre és védelmi kiadásokra és az is kiderül, hogy miből: a 7. programpont tömören csak úgy fogalmaz, hogy

"Nem lenne több pénz külföldi segélyre, szélmalmokra, művészetre, innovációra, közmédiára, stb."

A pontokba szedett program alján amolyan vázlaként szerepel az is, melyik intézkedéstől mekkora bevételt vagy kiadást vár Wildeers. Például az államilag finanszírozott művészet vagy innováció vége 10 milliárd euró pluszt jelenthetne (gondolom éves szinten), ugyanígy a menekültellátás felszámolása is további 7,2 milliárd eurót, azt viszont, hogy milyen gazdasági hatásokkal járna, ha tényleg kilépnének az EU-ból, még nem számolták ki, ide későbbre ígért eredményeket. (Politico, Medium)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;