5 százalék alatt a munkanélküliség

Dupla örömhírről számolt be a KSH: a rendszerváltás óta először bukott 5 százalék alá a munkanélküliségi ráta, és a foglalkoztatottság is nőtt.

Nahát, éppen akkor indul meg a munkanélküliség csökkenése és a foglalkoztatottság növekedése, amikor lendületet adtak a közmunka-programnak.

Más kérdés, hogy ezeket a statisztikákat évek óta agyonkozmetikázzák.

A közmunkaprogram résztvevőinek aránya például a munkaerőpiaci résztvevők 5 százalékánál van. Mivel ez egy munkának álcázott szociális program, ezért ez nagyjából olyan, mintha a korábban munkanélküli segélyt kapókat átcímkéznénk foglalkoztatottá.

És ezen kívül még ott vannak a kivándorlók, akiket 2-3 százezres méretűre szoktak konzervatívan becsülni. Magyarországon ők is munkavállalónak számítanak, hiába másik országban van munkájuk.

(A KSH 115 ezer külföldi telephelyen dolgozó munkavállalót, 231 ezer közmunkást és 122 ezer munkanélkülit tartott számon 2015 június-augusztusban. A legrosszabb válsághónapban, 2010 elején nem érte el a félmilliót a munkanélküliek száma, akkor még alig létező közmunkaprogrammal és a mostani töredékében mérhető külföldi munkavállalókkal).

Az viszont tény, hogy álláskeresőből – és főleg olyan szakképzett álláskeresőből, amilyeneket a cégek keresnek – iszonyatosan kevés maradt, a munkaerőhiány most már a gazdasági növekedés egyik fő gátja lett (az iszonyatosan kevés tőkeberuházás mellett). Így lesz tehát gazdaságpolitikai "sikerből" – tehát a munkanélküliség megkozmetikázott eltüntetéséből – egyértelmű kudarc.