Cseh és szlovák kutatók – Michal Bauer, Jana Cahlíková, Julie Chytilová és Tomáš Želinský – vizsgálták a kísérleti közgazdaságtan segítségével, hogyan terjed a idegenellenesség diákok között, és elég lehangoló következtetésre jutottak, írja a Defacto. A tanulmány a prágai Károly Egyetem kutatása keretében készült.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy tesznek-e különbséget a diákok önmaguktól iskolatársaik között etnikum alapján, és hogy változik-e a viselkedésük társaik döntései láttán.

Ehhez egy kísérletet találtak ki, aminek az volt a lényege, hogy a diákok áldozhattak a saját nyereményükből arra, hogy diáktársaik nyereménye csökkenjen. A kísérletben tehát valódi pénzről volt szó. A diáktársaik más iskolába jártak, nem ismerték őket, de a nevük alapján könnyen kikövetkeztethették, hogy romák-e. A kísérlet alanyait Szlovákia olyan járásaiból válogatták, ahol jelentős roma kisebbség él:

A játékosok egy része előzetes külső befolyás nélkül hozott döntést. Másoknak viszont a döntés előtt megmutatták, hogy hasonló helyzetben hogyan döntött egy saját iskolatársuk.

Arra jutottak a kísérlet eredménye alapján, hogy

a tőlünk eltérő emberek iránti agresszió hasonló egyfajta fertőzéshez:

magától nem igazán kezdi el az ember, viszont ha egyszer elkezdődik, akkor egy addig békés társadalmi csoporton belül is képes pillanatok alatt elharapódzni.

Ez elég világosan látszik a kísérlet eredményein:

Azaz: ha nem volt külső befolyás, akkor a romáknak 42 százalékban ártottak, míg a nem romáknak 47 százalékban. Ha pozitív példát láttak maguk előtt, akkor mind romáknak (19 százalék), mind nem romáknak (23 százalék) jóval kevesebb kárt okoztak. Egyik esetben sincs tehát kimutatható diszkrimináció a romákkal szemben.

Ha viszont agresszív példát – ebben az esetben egy romát büntető döntést – láttak a diákok, akkor teljesen megfordult az eredmény. A kísérleti alanyok 77 százalékban döntöttek úgy, hogy kárt okoznak roma társaiknak, viszont a nem-romákkal szemben csak 51 százalék hozott agresszív döntést, ami alig tér el a külső befolyás nélküli helyzettől.

A tanulmány szerint két magyarázat lehet arra, hogy a rossz példa alapján megváltozik a viselkedés. Vagy azért lesznek kirekesztőek az emberek, mert mások is ezt teszik, és átveszik ezt a társadalmi normát. Vagy pedig mindig megvan a hajlam a kirekesztésre, de ezt a társadalmi szabályok miatt nem mutatják ki. Bármi is a válasz, indokolt lehet az a több államban is alkalmazott jogi gyakorlat, hogy az etnikai alapú erőszakot jobban büntetik. Az etnikai erőszaknak ugyanis – kísérlettel bizonyítottan – veszélyesebb következményei lehetnek a társadalom többi tagjára. (Defacto)