link Forrás

A Terrorelhárítási Központ (TEK) viszonylag ritkán tart sajtótájékoztatót, péntekre viszont hirdettek egyet:

Bodnár Zsolt főigazgató-helyettes és Majoros Csaba, a Felderítési Igazgatóságának alezredese számoltak be arról, hogy áll a felderítés a Magyarországon tavaly ősszel áthaladó terroristák ügyében.

Azt ugyanis tavaly december óta tudni lehet, hogy a párizsi és brüsszeli terrortámadások kitervelői és elkövetői közül többen, többek között Salah Abdeslam is járt Budapesten, és innen vittek több embert autóval Belgiumba.

Az ügyben december óta túl sok új fejleményről nem lehetett értesülni, a népszavazás előtti utolsó hét keddjén viszont a Magyar Időkben megjelent egy cikk, ami ismét elővette a történetet, és újabb részleteket írt le arról, mit csináltak pontosan a terroristák Budapesten.

Most pedig a TEK tartott egy prezentációt a szervezet központjában, maga a ppt itt meg is tekinthető.

14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akiknek közük volt a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekményekhez - mondta el Majoros Csaba a prezentáció bemutatásakor. Salah Abdeslam többször is Magyarországra érkezett, és előre megbeszélt találkozókon felvett olyan embereket, akik a migránsútvonalon érkeztek - vagyis nem Budapesten toborozta őket, hanem tudta, kiket kell keresni. Két embert augusztus végén Kiskőrösön vett fel, aztán többször visszatért újabb emberekért Budapestre, ők mind részt vettek a merényletekben.

A TEK adatai szerint az Iszlám Államnak Magyarországra telepített kiterjedt hálózata nem volt.

A Rakkában kiképzett terroristák 2-3 fős csoportokban érkeztek, és jellemző volt, hogy akik később közösen követtek el terorcselekményeket, azok ekkor is együtt mozogtak - mondta el Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese.

Minderről tavaly decemberben, tehát már a párizsi támadás után értesültek először a magyar hatóságok, és két telefonszám alapján kezdtek el nyomozni. Bodnár azt mondta, a tavaly őszi helyzetben lehetetlen volt a migránshullámmal érkező tömegből a terroristák kiszűrése, ezért nem is róható fel a magyar szerveknek, hogy nem szúrták ki a terrorcselekményre készülő iszlamistákat. (Csütörtökön erről is vitatkoztak a honvédelmi bizottságban.) Az viszont igaz, hogy a különböző európai biztonsági szolgálatok közötti kommunikáció ekkor nem volt megfelelő - Bodnár szerint ez sokat javult a párizsi támadás óta.

Összességében tehát derültek ki ugyan új részletek, de összességében jellemzően hosszú ideje ismert információkat osztott meg a nyilvánossággal a TEK. Az újságírói kérdések nagy része így arra vonatkozott:

miért pont a népszavazás előtti utolsó munkanapon tartották fontosnak elmondani ezeket?

Bodnár Zsolt többször is elmondta (ez látható a fenti videón), a népszavazásnak semmi köze ehhez, ez kizárólag szakmai tájékozatatás, nincs ebben semmi politika, és csak azért került rá éppen ma sor, mert tegnap utaztak haza azok a francia és belga ügyészek és bírók, akikkel együttműködnek a vizsgálatban.

Kérdésre elmondta, valóban eddig is ismert információkat foglaltak össze, de szerinte ezek eddig részinformációk voltak, mostanra állt össze a teljes kép a terrorhálózat magyarországi működéséről. Ez a kép Bodnár elmondása szerint ezekben a hetekben állt össze.

Megkérdeztük, következik-e szerintük a saját vizsgálatuk eredményéből bármi a népszavazásra nézve, van-e véleményük arról, és egyáltalán, alkalmas módszer-e a népszavazás a magyarok biztonságának garantálására.

"Én csak egy egyszerű terrorelhárító vagyok"

- mondta erre Bodnár, aki szerint a két dolognak (a népszavazásnak és a terrorjelentésnek) nincs köze egymáshoz, és a műveletek részleteinek ismertetése ahhoz tud hozzájárulni, hogy az emberek egy kicsit "terrortudatosabbak" legyenek, jobban odafigyeljenek a környezetükre. Azt pedig nem tervezik vizsgálni, hogyan kerülhettek ki az anyagaik a Magyar Időkhöz.

(Videó és gifek: Botos Tamás)