Most tízéves a Wikileaks, az egykor szebb napokat látott, a közelmúltban egyre többször visszás és kellemetlen ügyekbe kerülő szivárogtatóoldal, ennek örömére pedig Berlinben tartottak egy konferenciát, ahol élőben jelentkezett be a londoni ecuadori nagykövetségen szobafogságban élő Julian Assange.

Az eseményt komoly várakozás előzte meg, mivel azt lehetett hallani, hogy Assange súlyos információkat fog nyilvánosságra hozni a demokrata pártról és Hillary Clintonról. Donald Trump egyik ismert támogatója, Roger Stone már napokkal ezelőtt arról írt Twiterre, hogy olyan információ jöhet a Wikileaksen, ami után Clintonnak annyi, a mai bejelentést pedig élőben közvetítette Putyin nyugati propagandatévéje, az RT is.

Ehhez képest ma részletek nem derültek ki, Assange csak annyit közölt, hogy a következő 10 hétben hetente fog dokumentumokat nyilvánosságra hozni, melyek állítása szerint többek között a Google, az amerikai választási rendszer, a fegyvereladások, a háborúk, az olaj és a tömeges megfigyelés témájával hozhatóak összefüggésbe.

Assange azt is elárulta, hogy az amerikai választási rendszerrel kapcsolatos információkat még a november 8-ai elnökválasztás előtt be fogják mutatni. A bejelentést óriási médiaérdeklődés követte, hiszen sokan arra számítottak, hogy Clintonnak fog nekimenni a Wikileaks, de Assange most még arra sem volt hajlandó válaszolni, hogy a napvilágra hozott információk Trumpnak vagy Clintonnak fognak-e ártani.

Arról is beszélt, hogy óriási elvárások vannak munkájukkal szemben az Egyesült Államokban és ezeknek egy részét fogják majd megválaszolni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy ha tényleg az amerikai politikával kapcsolatos információkat hozott volna nyilvánosságra, mint ahogy arra annyian számítottak, akkor azt nem amerikai idő szerint hajnali háromkor tette volna.

A Wikileaks még júliusban hozott nyilvánosságra 19 ezer olyan levelet, amit a demokrata párt központjának (DNC) szerveréről szedtek le minden gyanú szerint orosz hackerek. A levelekből arra lehetett következtetni, hogy a DNC az előválasztási kampányban nyíltan Hillary Clintont támogatta Bernie Sandersszel szemben, és végül a szervezet vezetője, Debbie Wasserman Schultz le is mondott.

Assange elvileg amúgy az ecuadori nagykövetség teraszáról tartotta volna sajtótájékoztatóját Londonban. 2012 óta él itt, nem hagyhatja el az épületet, mert elfogatóparancs van ellen érvényben egy svédországi nemi erőszak-vád miatt, de Assange nem akar együttműködni a hatóságokkal, mert attól tart, hogy kiadnák az Egyesült Államoknak. A Wikileaks végül lefújta ezt az eseményt, biztonsági okokra hivatkozva.

Az újságírók kérdezték arról is Assangeot kedden, hogy a nyilvánosságra kerülő információk tényleg kicsinálják-e majd Clintont, de válaszában Assange mintha próbálta volna csökkenteni a republikánus várakozásokat, arról beszélt, hogy a majd nyilvánosságra kerülő információk érdekes részleteit fogják megmutatni annak, hogyan működnek a hatalmi erők az Egyesült államokban.

Azt is tagadta, hogy kifejezetten céloznák Clintont és a demokratákat. Assange elmondta, hogy mind Trumpért, mind Clintonért sajnálatot érez, mert mindketten, bár eltérő módon, de saját ambícióiknak áldozatai. (Verge)