Talán soha nem jelent meg ennyire fontos szakácskönyv magyar nyelven. Nem is szakácskönyv ez igazából, hanem konyhatechnológiai kalauz. A „szakácskönyv” szót a magyar inkább a receptgyűjteményekre használja: a töltöttkáposztához ennyi darált hús kell, ennyi savanyúkáposzta, ilyen meg ilyen fűszerek. Épp az a baj, hogy jobbára csak ilyen receptgyűjteményeink vannak, a magyar konyhát is receptek halmazának tekintjük, pedig a lényeg nem az, hogy hány deka paprika kell egy kiló húshoz, hanem az alapanyagok és az elkészítési módok (konyhatechnológia) alapos ismerete. Tudni, hogyan érdemes sütni a bélszínt, hogyan kell bontani az oldalast, miért nem jó pörköltbe a fehérpecsenye, hogyan kell posírozni, flambírozni, abálni, konfitálni, brezírozni.

A főzés tudománya (eredeti címén: La Cuisine Professionelle) bár francia szerzők műve, az európai polgári konyha alapjairól szól. Molnár B. Tamás a magyar nyelvű kiadás szerkesztője és a fordítói csapat csaknem tíz éven át dolgozott az alapmű magyarításán. Sok részt kiegészítettek, a hazai sajátosságokhoz igazítottak, így bekerült egy külön sertésfejezet, és a kötet végén a receptgyűjtemény is kiegészült fiatal magyar szakácsok finomított klasszikus receptjeivel – töltött káposztától a rácpontyon át a somlói galuskáig.

Kinek érdekes?

Sokaknak szól. Szakácsnak és szakoktatónak, háztartásnak, érdeklődő amatőrnek és általában mindenkinek, aki fejleszteni akarja konyhakultúráját. Nyelvezete egyszerű, a szakkifejezések magyarázata külön kisszótárban, a kötet elején.

A könyv felépítése

730 oldal technológia: elkészítési módok, húsrészek és felhasználásuk, zöldségdarabolás, cukrászat stb., majd a végén 100 oldal recept. A receptek a technológiákat illusztrálják. A késztermék és a technológia leírásán túl, minden fejezet kitér a lehetséges hibákra, és arra, hogyan előzhetjük meg ezeket; illetőleg ha már elkövettük, hogyan javíthatjuk ki (esetleg).

Előszó a magyar kiadáshoz

„A konyhaművészet korszakos összefoglaló műveit – így Escoffier alapművét, a Le guide culinaire-t – sosem fordították le magyarra, jóllehet ez az európai polgári éttermi konyha és a szakképzés alapja. A franciák dolgozták ki évszázadok alatt a konyhaművészet tartalmi és technológiai rendszerét. Nem véletlen, hogy ma világszerte sok a francia szakkifejezés az éttermi konyhákon: brünoáz, zsülien, bain-marie, blansírozunk, szotírozunk, brezírozunk, és mindent megkönnyít a jó előkészítés, a mise en place” – írja a kötet előszavában Molnár B. Tamás.

„A kötet nem a francia konyha kézikönyve, hanem a nagyrészt franciák által kidolgozott általános konyhatechnológiai alapvetés kalauza. Ezeket a technológiákat mindenki új és saját tartalommal töltheti meg.

Az elmúlt száz évben sok minden érkezett meg hozzánk másodkézből, nyelvileg és tartalmilag torzulva. Így például valaki valamikor finzervnek nevezte el a gombapépet (nemzetközi szakzsargonban: duxelles). A francia fines herbes kifejezés valójában zöldfűszerek keverékét jelenti. Ha pedig valaki Franciaországban elkészítené az eddigi magyar tankönyvek francia pecsenyemártását, azt alaposan megkergetnék a konyhában.

A magyar kultúra több mint száz éves tartozása, hogy tanulónak, oktatónak, szakácsnak és lelkes amatőrnek hiteles útmutatót adjon a kezébe. Olyat, ami nem receptgyűjtemény. Ami elsősorban nem arról szól, hogy mit főzzünk, hanem arról, hogyan.

A kötethez Joël Robuchon, a világ egyik legsikeresebb szakácsa írt előszót; kulcsgondolata a biztos alapok megteremtése, ami a kreativitás alapja. Robuchon – Alain Ducasse mellett – a klasszikus technológiák finomításának nagymestere, a hagyomány és evolúció szellemében új szakácsnemzedékek sorát nevelte ki.

A könyv lényegét magyarul lehetetlen lett volna puszta fordítással visszaadni. Sokszor kellett értelmezni, részletesebben kifejteni olyan dolgokat, amelyek a francia szakma és nagyközönség számára magától értetődők. Ahol lehetett, a tartalmat röviden kiegészítettük közép-európai specialitásokkal, alapanyagokkal, receptekkel.”

A kötet postai utánvéttel megrendelhető a kiadónál, a Magyar Gasztronómiai Egyesületnél, ezen a weboldalon.

Itt bele lehet lapozni a könyvbe: