Nem akarta a halálát, de közömbös volt neki, hogy túléli-e

bűnügy
2016 november 25., 14:03
comments 428

Idén májusban első fokon négy év börtönre ítélte a bíróság B. Krisztiánt, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatóját, mert megcsonkította volt barátnőjét, Erikát.

Az ítélet szerint az orvos a nő lakásában, maszkban támadt rá, amikor Erika a kutyát akarta kivinni, egy injekcióval elkábította, majd lúgot öntött a nemi szervére. Az orvosok szerint már sosem élhet normális nemi életet, nem tudni, hogy lehet-e gyereke. A bíróság szerint a férfi bosszút akart állni a nőn, amiért az szakított vele.

A döntés alapján B. Krisztiánnak a büntetésből 2 év 8 hónapot kellett volna leülnie, és 5 évre tiltották el a foglakozásától.

Az ügy már az ítélet előtt nagy figyelmet kapott, főleg

  • mert az orvos egy befolyásos fideszes politikus unokaöccse,
  • akit hiába tartóztattak le szinte azonnal a támadás után, az ügyészség egy ponton elengedte, és meg akart szüntetni az eljárást, mert szerintük ellentmondásosak voltak a bizonyítékok.
  • Végül az áldozat panaszának köszönhetően indult csak el újra az eljárás.

B. Krisztián ellen többféle bizonyíték is szólt. A szakítás után zaklatta volt barátnőjét, egy szemtanú azonosította a támadás reggelén a nő lépcsőházában, autójában találtak egy fecskendőt, amiben a nő elkábításhoz használt egyik gyógyszer maradványa volt, ismerte és használta is munkája során ezeket a szereket (Ketamint és Midazolamot), és orvosként égési sérülésekkel foglalkozott, így tisztában volt vele, hogy milyen hatása lesz a lúgnak.

Ilyen körülmények között, illetve a támadás brutalitása miatt nagyon sokan megdöbbentően enyhének találták az ítéletet, ezért fellebbezett az ügyészség és az áldozat jogi képviselője is. A védelem az orvos felmentését kérte.

Leégette a nemi szervét, majd a kutya pokrócába csavarta be

A másodfokú eljárásban az lesz az egyik fontos kérdés, hogy a bíróság jogilag hogyan minősíti a történteket, ha a bűnösséget újra megállapítják. Ettől függ B. Krisztián mennyi időre kerül börtönbe.

  • Első fokon a kisebb büntetéssel járó maradandó károsodást okozó testi sértést állapították meg, ezért járt a négy év börtön.
  • Az ügyészség maradna ugyanennél a verziónál, de ők a maximum kiszabható nyolc év körüli büntetést szeretnének.
  • Erika ügyvédje, Gál András szerint viszont megáll az életveszélyt okozó testi sértés kísérlete vagy az emberölés kísérlete is, amiért már bőven 10 év feletti börtön adható.

Azzal érvel, teljesen reális esély volt rá, hogy Erika belehal a támadásba, a tettesnek pedig közömbös volt, hogy a nő túléli-e a dolgot, még ha nem is akarta kifejezetten megölni.

Az ügyvéd, azt mondja, hogy az Erika elkábítására használt szerek is okozhattak volna halált, a Ketamin esetében például nagyon különbözik az egyes emberek érzékenysége. Az orvos végzettségű vádlott nem a szárítón lévő tiszta lepedőbe, hanem a kutya piszkos pokrócába csavarta be a támadás során lemeztelenített nőt, miközben pontosan kellett tudnia, hogy ez milyen fertőzésveszélyt jelent az lúgtól súlyosan megégett áldozatnak. Szerinte az is fontos, hogy a tettes elvitte a nő lakásában lévő telefonokat, és számítógépet, majd rázárta a Ketamintól kába Erikára a lakást és elvitte a kulcsát, így akkor sem tudott volna segítséget kérni, ha magához tér. Ez utóbbi azért fontos körülmény, mert csak néhány órán múlt, hogy Erika nem kapott égési sokkot sérüléseitől, ami könnyen halálos lehet. Miután nem ment be munkahelyére új barátja és volt férje is keresni kezdték, és csak a szerencsén múlt, hogy időben megtalálták a lakásában a magatehetetlen nőt. Ha később érkeznek, az halálos lehetett volna, a támadó pedig aligha számolhatott vele, hogy áldozatát időben megtalálják, és így orvosi segítséget kap.

Miért nem ismerte fel a járását?

B. Krisztián védője sok helyen vitatkozik a váddal és az első fokú ítélettel, az orvos azt állítja, hogy nem ő támadta meg a nőt.

Azt mondják szabálytalan volt az azonosítás, és téved a szomszéd, aki felismerte az orvost a lépcsőházban a támadás reggelén. Azt is, hogy szabálytalan volt a házkutatás és nem megfelelően tárolták a bizonyítékokat, így nem számít, hogy B. Krisztián autójából nem sokkal a támadás után előkerült a fecskendő a nő elkábítására használt szer maradványaival. Az sem terhelő, hogy a férfi irodájában megtaláltak egy Erikának szóló NAV-os levelet, amit már a szakítás után küldtek neki. Ez szerintük nem arra utal, hogy a támadáskor a lakásból hozta el, vagy hogy kiszedte valamikor a nő postaládájából, hanem azt odacsempészhette valaki a férfi kórházi dolgozószobájába, talán hogy rá terelje a gyanút.

A legbizarrabb viszont mégis az az érvelés volt, hogy azért nem lehetett B. Krisztián a tettes, mert az áldozat a támadáskor nem ismerte fel a járását.

A védelem szerint Erikának fel kellett volna ismernie a vele évekig intim kapcsolatban lévő orvost, mikor az hónapokkal a szakításuk után maszkban rátámadt a lakása ajtajában, megkötözte, majd néhány perccel később elkábította. Ezen belül is rámentek arra, hogy a járását sem ismerte fel a támadáskor, pedig abban tényleg nincs semmi különleges, sokadik tárgyaláson látom a férfit, nincs róla szó, hogy sántítana, vagy iszonyú csámpás lenne, semmi ilyesmi.

B. Krisztán ügyvédje azt is kezdeményezte, hogy vizsgálják meg újra Erikát (akin eddig nyolc műtétet hajtottak végre a támadás miatt), hogy tényleg maradandóak-e a korábban már szakértők által maradandónak talált sérülései, vagy esetleg közben meggyógyult. A nő ügyvédje azt kérte a bíróságtól, hogy ne tegyék ki újabb megalázó vizsgálatnak, amit a bíróság az első tárgyalás végén nem is rendelt el.

A bíróság legkorábban jövő tavasszal hoz jogerős ítéletet az ügyben.

(A cím feletti képen a vádlott B. Krisztián elől, az áldozat, Erika hátul a másodfokú tárgyaláson a Fővárosi Törvényszéken - Fotó: Botos Tamás)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.