Azt eddig is lehetett tudni, hogy a csimpánzok esetében a fenéknek különösen fontos szerepe van egymás felismerésében. Az viszont nagy rejtély volt, hogy pontosan hogyan is zajlik ez a folyamat.
Most viszont ennek is sikerült a végére járni. Holland kutatók frissen publikált tanulmányukban mentek utána a kérdésnek: az emberi és a csimpánzok testrészfelismerési képességeit vetették össze.
Az embereknél az arcfelismerésnek óriási szerepe volt a túlélésben, nem véletlen, hogy külön agyterület felelős ezért a funkcióért. A másik ember arcának felismerése ráadásul nem egyszerűen úgy történik, mint általában egy észlelés: nem a részletekből rakjuk össze az egész képet, hanem egyben ragadjuk meg az arcokat.
Ezt könnyen le lehet mérni azzal a kísérlettel, amikor fejjel lefelé lógatott arcokat kell felismernie az agyunknak. Ugyan az összes testrész ugyanúgy ott van, mégis gondot okoz a megragadása. Ezt a jelenséget Thatcher hatásként is ismerni, mivel elsőnek a brit miniszterelnök arcképével demonstrálták nagyobb nyilvánosság előtt.
Itt az a lényeg, hogy mennyire nem szúrja ki agyunk, hogy a felső kettő, fejjel lefelé lévő portré közül csak az egyik van rendben. Csak amikor tükrözzük őket és 'normálisan' kerülnek elénk, akkor derül ki, hogy a jobboldali egy gonosz mutáns. (((Ami egyes vélemények szerint nem is állt messze Thatcher személyétől.)))
Na de visszatérve a csimpánzokra: mint írtuk is, azt már lehetett tudni, hogy náluk a fenéknek fontos szerepe van a felismerésben. Egyes feltételezések szerint azért, mert a nőstény csimpánzok feneke megnő az ovulációs időszakban, ami fajfenntartás szempontjából fontos jelzés a hím egyedek felé.
A kutatók most azt találták, hogy a csimpánzok ugyanúgy egyben látják egymás fenekét, ahogy mi is egyben látjuk egymás arcát. Ehhez emberekkel és majmokkal is végeztettek kísérleteket, melyek során testrészeket ábrázoló fotókat kellett párba rendezni. És a képek néha fejjel lefelé kerültek sorra. Ami kiderült, hogy míg az embereknél az arcok esetében jelentett ez problémát, addig a csimpánzoknak a fenekeknél.
A kutatók szerint az eredmény egy evolúciós váltásra utal: ahogy a társas/szexuális életben fontos jelzőfunkció két faj esetében az egyike szörtelen, szimmetrikus és vonzó testrészről átköltözött egy másik hasonlóra. (Verge, PLOS)