Tízből három magyar nélkülözik

A Világgazdaság írta meg a KSH adatai alapján, hogy Magyarországon hányan élnek anyagi nélkülözésben. Ők azok az emberek, akiknek nem csak a lakásfenntartás jelent gondot, nincs kocsijuk, nem nyaralnak és fűtésre sincs mindig pénzük, hanem kétnaponta hús sem kerül az asztalukra.

Az ezektől az alapvető anyagi jószágoktól megfosztottak aránya 2012-ben volt a csúcson 45 százalékkal, azóta valamit javult a helyzet, a Világgazdaság szerint a reáljövedelmek növekedése és a devizahitelek forintosítása miatt.

A különböző szegénységi kategóriákban a leggyakorabbaiak a 18 év alattiak, az egyszülős háztartások, az alacsony iskolázattságúak, a munkanélküliek és a romák. Az egyszülős háztartások helyzete még 2014-hez képest is romlott, akkor még csak 56, tavaly már 62,3 százalékuk tartozott a szegénység vagy a kirekesztődés által érintettek közé.

A KSH adatai alapján Magyarországon 2009-ben kezdtek el növekedni a társadalmi egyenlőtlenségek, és bár ez a folyamat az utóbbi években megállni látszik, csökkenésről nincs szó.

Ma a legalsó jövedelmi decilisben az éves nettő jövedelem alig 334 000 forint évente, ami az országos átlagnak a 30 százalékát sem éri el. A legfelső tizedben ugyanez a szám 2 743 000 forint, ami az átlag 2,4-szerese. Ezek az adatok egyébként azt jelentik, hogy az EU-n belül Magyarország a közepesen egyenlőtlen országok közé tartozik.

A regionális helyzetet nézve természetesen Közép-Magyarországon a legmagasabb az éves jövedelem, az egy főre jutó átlag bruttó 1 340 000 forint. A legszegényebb Észak-Alföldön csak 917 000, és a régió leszakadása az ország gazdagabb részeihez képest csak fokozódott az utóbbi években.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.