A londoni polgárok számára a lakhatási válság a legnagyobb akadálya a jólét és a méltányosság elérésének, és a növekedésnek

– ezzel a megállapítással indít a londoni polgármester, Sadiq Khan cikke, ami a Guardian véleményrovatában jelent meg karácsony után pár nappal.

Khant idén májusban választották meg London polgármesterének, a város első muszlim vezetője lett. Megválasztása óta eltelt hónapokban sorra jelentette be a nagyszabású programokat, kezdve a levegő megtisztításától egészen az éjszakai élet felvirágoztatásáig. Most azonban egy még nagyobb fába vágta a fejszéjét a városvezetés: a hajléktalanság visszaszorítását ígérik.

Cikkében a polgármester arról ír, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett a hajléktalanok és az átmeneti szállásokon élők száma, egy friss statisztika alapján pedig 85 ezer olyan gyerek van a városban, akik nem tölthetik saját otthonban ezt a karácsonyi időszakot.

Khan szerint ezek az emelkedő számok a világ egyik leggazdagabb városában egyben növekvő szégyen forrásai is, és londoni polgárokként, egy város közösségeként morális felelősségük, hogy kezdjenek ezzel valamit.

A polgármester ír arról is, hogy nincsenek egyszerű megoldások, mivel rengeteg oka lehet, amiért valaki az utcára kerülhetett: mentális problémák, adósságok, válások, hiba az ellátórendszerben, kábítószerproblémák is vezethetnek ide. Khan szerint ezért is a hajléktalanság problémájának a legjobb kezelése, ha megelőzik, hogy az emberek utcára kerüljenek, ezért megválasztása után külön akciócsoportot hozott létre, ami ezzel a témával foglalkozik.

A munka egyik kulcsa a fenntartható bérlakások építése lehet. Az elmúlt években a világ számos városában elszálltak az albérletárak, de London még ezek közül a városok közül is kirivó példának számít. A városvezetés első körben 50 millió fontot kapott a kormánytól, hogy bérlakásprogramot indíthassanak.

Ezen kívül évi 9 millió fontot, azaz több mint 3,2 milliárd forintot különítenek el arra, hogy az utcán élő emberek ellátását javítsák. A programmal kifejezetten célozni fognak sérülékeny csoportokat. Például a nőket, akik ki vannak téve az erőszaknak, ha az utcán alszanak. Ők ráadásul sokszor kevésbé is tudnak segítséget kérni, így kimaradnak a jelenleg működő ellátórendszerből is. Pedig sok esetben olyan nőkről van szó, akik családon belüli erőszak elől menekülve lettek hajléktalanná.

Ezen kívül a városvezetés egy platformra terelte össze a kormányt, a jótékonysági és civil szervezeteket, a fővárosi tanácsot és minden más érintett szervezetet, hogy közösen kezdjenek el dolgozni. Az elmúlt pár hónap munkája után az első lépés, hogy 4,3 millió fontos keretből három projekt indult el, melyek mind az utcán élők helyzetén segíthetnek.