Kimondottan furán alakulnak Donald Trump miniszterjelöltjeinek meghallgatásai az amerikai törvényhozásban. Csütörtökön, amikor Rex Tillerson külügyminiszterjelöltet, James Mattis védelmiminiszter-jelöltet, Mike Pompeo CIA-igazgatójelöltet, Jeff Session igazságyügyiminiszter-jelöltet és John F. Kelly nemzetbiztonságiminiszter-jelöltet hallgatták meg, a politikusok nem győztek szembehelyezkedni Donald Trump kampány során hangoztatott, a republikánus fősodortól erősen eltérő nézeteivel.

Session, aki Trump egyik legkorábbi támogatója volt, például kategórikusan elutasította, hogy jövendőbeli főnöke utasítására engedélyezné-e az elfogott terroristák kínzását. "Abszolút nem" - felelte a kérdésre, bár aztán kifejtette, hogy a waterboardingot például nem tekinti kínzásnak.

John F. Kelly tengerészgyalogos tábornok - a védelmiminiszter-jelölt Mattis egykori helyettese - a mexikói határra tervezett fal ötletétől igyekezett eltávolodni. Mint mondta, "a fizikai akadály önmagában nem oldja meg a problémát, sokkal rétegeltebb védelemre van szükség" - mondta.

Korábbi előljárója, Mattis pedig határozottan konkrét fenyegetésként értékelte Oroszországot. "Jalta óta hosszú listája van azoknak a kísérleteknek, amikor igyekeztünk pozitívan viszonyulni Oroszországhoz. A sikereink listája viszont viszonylag rövid. Azt gondolom, hogy most fel kell ismernönk a realitásokat, hogy Putyin személyében kivel állunk szembe. És azt, hogy Putyin célja a NATO szétverése, ami ellen összetetten, diplomáciai, gazdasági, katonai és szövetségesi eszközökkel kell fellépnünk".

Mattis emellett határozottan kiállt az iráni atomalku mellett. Nem azért, mert jónak tartja az alkut. Mint mondta, az egy fegyverkorlátozási, nem pedig barátsági szerződés. Azért támogatja, mert szerinte ha "az Egyesült Államok a szavát adja, be is kell tartania". Ugyanezt mondta a NATO-szövetségesek megvédéséről is.

Tillerson, aki az ExxonMobile volt vezéreként sokat üzletelt Vlagyimir Putyinnal, Mattishoz hasonlóan keményen fogalmazott Oroszországról. Ő Putyint "regionális és nemzetközi fenyegetésnek" nevezte, aki ellen "arányos erővel" kell fellépni. Tillerson emellett elutasította a muzulmánok kitiltását az USA-ból, "sérthetetlennek" nevezte az amerikaiak és NATO-szövetségeseik viszonyát, és támogatta, hogy az amerikaiak ne mondják fel a 2015-ös párizsi klímaegyezséget.

Ez, hogy az elnök jelöltjei ennyire ellentétes véleményen legyenek jövendőbeli főnökükkel, elég szokatlan. Annyira, hogy a Fehér Ház leendő szóvivője, Sean Spicer kénytelen volt csavarni a sztorin. "Végül úgyis Trump terveit és Trump vízióját fogják megvalósítani" - mondta.

De ezzel nem sikerült meggyőznie még párttársait se. Susan Collins maine-i republikánus szenátor szerint a jelöltek és Trump nézetei között tátongó szakadék arra utal, hogy "Trump olyan tanácsadókat akar, akik különböző nézeteket képviselnek. Ez lehet nagyon egészséges. De lehet, hogy teljesen zavaros üzeneteket közvetít majd szövetségeseink és ellenfeleink felé is" - mondta. A demokraták nyilván élesebben fogalmaztak. Szenátusi frakciójuk vezetője, Chuck Schumer szerint "pár csúcsjelölt ma megpróbált messzire szaladni a megválasztott elnök a közmegegyezéstől távol eső nézeteitől, ezzel próbálván bizonyítani, hogy éppeszűek" - mondta. (Via The New York Times. Címlapképünk Rex Tillerson, a külügyminiszterjelölt meghallgatásán készült. Tillersonról kiterjedt oroszországi üzleti érdekeltségei miatt azt tartották, hogy túl puhány lehet Putyinnal. A meghallgatáson elhangzottak ezt cáfolták.)