11 ezer eurós kártérítés jár Király Alfrédnak és Dömötör Norbertnek, mert a magyar rendőrség nem védte meg őket a Devecseren parádézó náciktól

A magyar hatóságok nem jártak el elég körültekintően, ezért a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi ítéletében arra kötelezte a magyar államot, hogy fizessen fejenként 11 ezer eurós kártérítést két devecseri romának, Király Alfrédnak és Dömötör Norbertnek, akiket a Magyar Helsinki Bizottság képviselt.

A Jobbik és több száz szimpatizánsa, köztük Toroczkai László mostani ásotthalmi polgármester 2012 augusztusában tették tiszteletüket a Veszprém megyei Devecseren, ahol a helyszíni videók tanúsága szerint olyanokat mondtak, hogy a cigányok úgy szaporodnak, mint a patkányok, ki kell hajítani őket az országból, illetve fel kell akasztani őket.

Bár a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság indoklása szerint az elhangzott beszédek „nem átgondolt, indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak", a strasbourgi bíróság szerint azok igenis közvetlen fenyegetést jelentettek a roma közösségre nézve. A felvonulás ideje alatt a rendőrség a romák kérése ellenére sem nyújtott nekik konkrét védelmet, a később lefolytatott vizsgáltok menetében pedig komoly hiányosságok mutatkoztak, állapította meg a bíróság.

Az egyik devecseri roma, Király Alfréd azzal fordult a rendezvényt biztosító rendőrökhöz, hogy kővel fejen találták, a rendőrség ugyanakkor nem foglalkozott vele, és csak késve tett lépéseket a dobálók előállítására vagy azonosítására.
A felperesek a bírósághoz benyújtott panaszukban azzal érveltek, hogy a rendőrség passzivitást mutatott a rendezvény ideje alatt, és nem biztosított nekik elegendő védelmet.

Az uniós bíróság ítélete szerint a magyar hatóságok nem jártak el körültekintően, amikor a demonstráción elhangozott beszédeket és kijelentéseket gyűlöletkeltőnek nevezték ugyan, de azt mondták ki, hogy azok nem ösztönöztek erőszak elkövetésére.
„A rasszista kijelentések és az adott körülmények miatt mások jogainak megsértése és az erőszak elkövetésének egyértelmű és közvetlen veszélye állt fent a felvonulás alatt" - közölte az EJEB.

A strasbourgi bíróság a három évig tartó magyarországi eljárás hiányosságai között említette, hogy a vizsgálatok során az eljáró hatóságok a fizikai erőszak elkövetésére fókuszáltak, a rendőrség pedig a lehetséges elkövetőkből mindössze öt személyt hallgatott ki, és hármat nem is lehetett azonosítani.

Az ítélet szerint „a szórványosan erőszakos cselekedetek mellett lezajlott, nyíltan rasszista megmozduláson történtek gyakorlatilag jogkövetkezmények nélkül maradtak", mindez pedig „azt a látszatot kelti, hogy jogszerű és elfogadott az ilyen megmozdulás", az azon való részvétel, illetve a rasszista, gyűlöletkeltő viselkedés. (MTI)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;