Bár Orbán Viktor már az olimpiai pályázat bejelentésekor igyekezett elvonatkoztatni a politikától, és a sportot a politikai érdekeken felülálló ügynek nevezte, Budapest 2024-es olimpiai pályázata mégis komoly helyi ellenállásba ütközhet, írja budapesti tudósításában a Financial Times újságírója, Andrew Byrne. Egyben arra is emlékeztet, hogy két korábbi pályázó, Hamburg és Róma is a helyi ellenálás miatt volt kénytelen visszavonni pályázatát.

Byrne beszámol a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtéséről, és arról is, hogy a mozgalom az olimpiallenes népszavazás sikeréből szeretne ellenzéki mozgalmat építeni. Hivatkozik a Medián szerdán közölt közvélemény-kutatására is, amely szerint a magyarok 68 százaléka ellenzi a játékok megszervezését, a budapestiek 54 százaléka pedig megszavazná a pályázat visszavonását.

Majd rátér az ellenkezés okaira, azok közül is kiemelve a korrupciót. Itt a Transparency International friss korrupciós indexére hivatkozik, amely alapján az EU tagállamai közül csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.

Végül idézi a kormány által megrendelt hatástanulmányt is, amelyben a PriceWaterhousCoopers tanácsadócég "realisztikusnak" nevezte a kormányzati elképzelést, amely szerint 2,7 milliárd dollárból megrendezhetők a játékok. Ugyanakkor egy amerikai olimpiaszervezés-szakértő, 

Victor Matheson közgazdász "nevetségesnek" nevezte a hatástanulmányban is hivatkozott kormányzati költségbecslést.

"Görögország csak a játékok biztosítására 1,6 milliárd dollárt költött" - mondja Matheson, aki szerint ha igazak volnának a tervszámok, akkor "ha nem egy még annál is korábbi, akkor az 1984-es Los Angeles-i olimpia óta ezek lennének a legolcsóbb játékok". Matheson a 774 milliárd forintos magyar tervszámmal szemben 2800 milliárd forintos, a teljes magyar GDP 8 százalékát kitevő költségvetést tart reálisnak. (Via FT)