Super Bowl LI: az utolsó pillanatokban eldőlő, drámai, pontgazdag meccsre számítunk

2017 február 04., 12:07
comments 56
A két csapat jó régen játszott egymással utoljára. Ez a kép is még 2013 szeptemberében készült, a szereplői közül a 11-es számú atlantai elkapó sztár lehet a döntőben is. Fun fact: a kép jobboldalán, még Patriots-mezzben Joe Vellano látható 72-es számmal. Ő idén már a Falcons játékosa. Scott Cunningham/Getty Images
photo_camera A két csapat jó régen játszott egymással utoljára. Ez a kép is még 2013 szeptemberében készült, a szereplői közül a 11-es számú atlantai elkapó sztár lehet a döntőben is. Fun fact: a kép jobboldalán, még Patriots-mezzben Joe Vellano látható 72-es számmal. Ő idén már a Falcons játékosa. Scott Cunningham/Getty Images

Még egy nap, és végre itt a Super Bowl! Felvezető cikksorozatunk végén kezdésként áttekintjük a csapatok legelhanyagoltabb, legritkábban emlegetett részét, a speciális egységeket, aztán az edzői stábokat, akiknek nagyon is komoly szerepük van ebben a játékban. Ha valakinek kételyei lennének efelől, annak csak egy statisztikát mutatnék.

Tom Brady zsenialitását is szépen igazolja, hogy a szezon eleji eltiltása miatt ugyan négy meccsel kevesebbet játszott, de még így is összedobált 3500+ jardot és 28 tédét, mindössze két interceptionnel. És ez a teljesítmény elég volt ahhoz, hogy a QB-k teljesítményét mérő összetett statisztikai index, a passer rating alapján a harmadik legjobb irányító legyen idén.

A legjobb az atlantai Matt Ryan. A statisztikák alapján a második legjobb pedig

Jimmy Garoppolo, Brady cseréje.

Ez pedig elég fényesen bizonyítja sokszor hangoztatott tételemet arról, hogy a New England sikereinek kulcsa elsősorban Bellichick irányítóbarát sémája, ami egyszerre ad sok és könnyen olvasható opciót a támadósor vezérének, és amely idén kimondottan kiegyensúlyozott is volt futó és passzjátékok tekintetében.

Nem szaporítanám tovább a szót, a First Down szokásos triója, Boka, Pongrácz és Meksz megtették ezt helyettem. Át is adnám nekik, hogy aztán a végén visszatérjek egy rövid tipp erejéig, ne csak ők csináljanak magukból hülyét.

Speciális egységek

Patriots

Mostoha sors, ha valakinek egy NFL-csapat speciális egységében kell játszania. Jellemzően csak akkor kerül a hírekbe, amikor elejt egy visszahordott labdát, vagy kihagy egy könnyűnek tűnő rúgást. Ritka alkalom, ha egy rugót a góljáért ünnepelnek, még ritkább, amikor sikerül tédére visszahordani egy kirúgást vagy puntot. Közben teljesen hétköznapi dolognak számít, hogy agy 35 km/h-ra gyorsuló, 180 centis, 90 kilós corner frontálisan ütközik egy ugyan csak 30 km/h-ra gyorsuló, cserébe 195 centis és 110 kilós linebackerrel. Ha valaki kíváncsi az érzésre, nyugodtan gyakoroljon otthon motorral és betonfallal, csak figyeljen rá, hogy a becsapódás előtt legalább 60 km/h-ra felgyorsuljon.

Ha ez megvan, akkor már lehet hozzávetőleges képünk arról, hogy milyen kínokat állnak ki ezek a srácok pár jardnyi mezőnypozícióelőnyért. Ebben a kategóriában idén nem volt jobb a Patriotsnál. Speciális egységüknek hála átlagban a második legjobb pozícióból, a saját 30 jardos vonalukról kezdhetnek, míg az ellenfeleket egy lehelletnyivel alatta tartották a 25 jardos vonalnak - annak, ahonnan egy touchback után automatikusan kezdhetnek.

Mindezt úgy, hogy az Alabamából direkt visszahordónak draftolt Cyrus Jones nem váltotta be a reményeket, öt labdavesztéssel vétette észre magát. A Patriotsnak rajta kívül is volna elit visszahordója, de Julius Edelman értékesebb annál, hogy a legsérülésveszélyesebb melóra pazarolják.

A Patriots speciális egységének sztárja ettől függetlenül is a rugó, Stephen Gostkowski volna. Őt tavaly januárig automata Gostnak hívták, olyan megbízhatóan váltott pontra minden adandó lehetőséget. Aztán a Denver ellen hibázott a főcsoportdöntőben, így legalább a Patriots szurkolói is ugyanazzal a normális rettegéssel várhatják a mezőnygólokat, vagy akár az extrapontokat is, mert a Steelers ellen még azt is sikerült rontania. Kezdőrúgásai viszont mindig hibátlanok, ha nem direkt touchbackre rúg, akkor szépen oda tudja szögelni az ellenfelet a saját redzone-jába.

Ryan Allen viszonylag ritkán puntol, de akkor elég jól. Rúgásai jól helyezettek és sok időt lógnak a levegőben. Nem is nagyon hordják vissza, ebben a mutatóban Allen harmadik idén a ligában. A long snapper, Joe Cardona a posztjától eltekintve is különleges eset. Ötödik körben kiválasztott snapper ritka, mint a fehér holló. Ráadásul katonai akadémián végzett és a tisztek szolgálatát hagyományosan nem engedi elhalasztani a sereg. Kivéve, ha Bill Belichick az edző, aki történetesen a Navy-re járt már a bölcsibe is valószínűleg tucatnyi mai admirálissal egy csoportba, mivel édesapja, Steve Belichick a Navy edzője volt.

Falcons

Ha valamiben, hát speciális egységben gyengébb a Falcons a Patriotsnál. No, nem a rúgó, a 41 éves, a döntő után visszavonuló Matt Bryant miatt, ő acélidegekkel áll helyt a legkeményebb szituációkban is. A Mattek csapatában a punter is Matt, de neki legalább a vezetékneve nem rimmel Ryanére. Bosher idénre a liga egyik legjobb puntere lett, és a jövője miatt se kell aggódnia, még három évig él a szerződése.

A visszahordással már Atlantában is bajok vannak. Tavaly ők is direkt a posztra draftoltak, de Devin Fuller még a szezon előtt megsérült, így idén is a csapat egyik szellemi vezérének számító veterán, Eric Weems hordhatott vissza. Illetve rendszerint térdelhetett le a labdával.

Edzői stáb

Patriots

Bill Belichick egy zseni, amit tán leginkább az mutat, hogy bár eredendően a védelemből érkezett, csapatait mégis támadójátékukról lehet legjobban azonosítani. 2000 óta vezeti a Patriotsot, 17 éve alatt a hetedik döntőjére készül. A külvilág felé egy mogorva és pokróc stílusú kiképző őrmester kapucnis felsőben. Befelé kiképző őrmesterként sokszor megvillantja szarkasztikus humorát és tábornokként látja át az amerikai foci komplex működését. Rengeteg olyan mérkőzést nyer meg, amikor nem a jobb képességű, hanem a jobban felkészített csapat javára billen a mérleg. Huszonöt mérkőzéséből, amikor újonnan kinevezett főedzővel csapott össze huszonkettőt nyert. Dan Quinn, az Atlanta főedzője most először találkozik először vele.

Josh McDaniels 2001-ben, a ranglétra legalján kezdett Bostonban. 2008-ban Denverbe igazolt, utólag bátran állíthatjuk, hogy a Broncos szurkolók legnagyobb bánatára. Miután végzett a Denverrel, mint Nero Rómával, a St. Louis Ramsnél tett rövid kitérő után tért haza. Évek óta csábítják vezetőedzőnek, de eddig minden alkalommal a maradás mellett döntött. Kreatív és agresszív – úgy csap le az ellenfél védelmére, mint farkasok a szarvasrudlira.

A védőkordinátor, Matt Pattricia 2004-ben még videóelemzőként kezdett, 2012 óta van jelenlegi posztján. Ahol sokan átnéztek rajta, mert hát Belichicket tartották a védelem igazi vezérének. Az elmúlt két három évben azért már bizonyította, hogy van köze a dolgokhoz, így az elmúlt években már őt is próbálják vezetőedzőnek csábítani a riválisok. Különös ismertetőjegye, hogy időjárástól függetlenül mindig rövidgatyában tartja az edzéseket. A játékosai egyszer fogadást kínáltak, hogy egy általuk jelölt edzést úgysem abban vezényel le és mínusz tízfokos, kötésig érő havazás utáni szabadtéri edzést választottak. Mégis Patricia nyert.

Nem lehet szó nélkül elmenni Dante Scarnecchia helyettes vezetőedző és a támadófal edző munkássága mellett sem. 1970-ben, 22 évesen már edzőként tevékenykedett, miután őrmester volt a tengerészgyalogosoknál. 1982 óta – két éves Indianapolis Colts kitérővel – itt dolgozik. Belichick szerződésének aláírásával egy időben nevezte ki helyettesének. Amit ő nem tud az amerikai fociról, az nem is létezik. 2013 után nyugdíjba vonult, de egy éve az első hívó szóra visszatért. Ha mutatnak egy ősz, szemüveges bácsit hat-nyolc másfél mázsás játékos között guggolva magyarázni, akkor láttátok a két lábon járó Patriótát.

És még egy kulcsfigurát ki kell emelnünk. Ernie Adamset, akiről istenigazából senki se tudja, hogy mit csinál. Nevezzük K+F igazgatónak. Ő az, aki 1979-ben két nap alatt tanulta meg az akkor forradalminak számító Erhardt-Perkins playbookot, amin a mai napig alapul a Patriots támadójátéka - és az egyetemi focit az utóbbi években leuraló smashmouth spread is ennek a folyománya. A lényeg, hogy Adams elemző elme, felbecsülhetetlen hatása van a játékstratégiák kidolgozására, az egyes játékok megtervezésére, a játékosok megszerzésére; az egész szervezet működésére. Ő a háttérben meghúzódó szürke eminenciás.

Falcons

Mike Smith utolsó kétéves ámokfutása ámokfutás után kimondottan védekező beállítottságú edzőt keresett a csapat tulajdonosa, Arthur Blank. Így esett választása Dan Quinnre, a Seattle Seahawks védőkoordinátorára, aki azt tűzte ki célul magának és egész stábjának, hogy rövid időn belül újra rájátszásba kerülő faragjon Atlantában. És lám, a második év végén Super Bowlt játszik a Falcons, és ebben hatalmas érdemei vannak Quinnek és körülötte dolgozóknak. Az első év felemás sikerei után egy remek drafttal indítottak és szeptemberre kiderült, hogy bármire képesek lehetnek, de a Super Bowlt talán még ők sem sejthették ekkor.

A támadóoldalon találjuk Kyle Shanahant, aki a második évre tökéletesítette rendszerét, és nem kell magyarázni, miért is csapott le rá a San Francisco 49ers és ajánlott neki gyakorlatilag tejhatalmat. Ha képes lesz egy mostani Falconst megközelítő csapatot összeraknia, akkor nagyon sok örömben lesz részük a Niners szurkolóknak, ellenben a hírek szerint ezt csak a segédedzői nélkül teheti meg. A Shanahan, Matt Ryan és LaFleu (irányító edző,Matt Ryan egyik bizalmasa) hármas saját bevallásuk szerint is óriási munkát tett bele ebben a szezonban kezdve a videózásoktól a pályán végigszenvedett felkészülésig, de lám a kemény munkának meglett az eredménye.

Ahogy Belichick Patriotsa, úgy a szintén védőedző Quinn Falconsa is támadócsapatként lett híres, ebben Shanahan mellett meglepő módon egy eredendően védőedző, a corneredzőként kezdő Raheem Morris a kulcsfigura, aki idén cserélte főedzőasszisztensi posztját az elkapók edzőjére. És meg is tanított nekik minden trükköt, amit egy corner egy elkapó ellen csak bevethet, teljesen új utat mutatva ezzel még a szupersztár Julio Jonesnak is, akinek még remek játszótársakat is szerzett Sanu és a frissen draftolt tight end, Taylor Gabriel személyében.

A Falconsban idén 15 játékosnak volt elkapása, 13 szerzett tédét. Mégis, támadójátékukban nagyon hangsúlyos a futás - még ha Freemant és Colemant amúgy elkapóként is remekül használják. Az érdem itt Bobby Turner futóedzőé.

De mindez a munka semmit se érne, ha Ryant nem tudnák talpon tartani. Hogy ez idén sikerült, az Alex Mack leigazolása mellett Chris Morgan edző munkáját dicséri. Akinek a legnagyobb húzása tán az atlantai tight end játék. Mert az atlantai tight endek nemcsak, sőt, nem is elsősorban elkapóként alkotnak hatalmasat, hanem hatodik falemberként. A tárgyban mindenkinek sok szeretettel ajánlom egyik kedvenz szakírom, Geoff Schwartz volt támadófalember tanulmányát.

Bryan Cox védekező fal edző régi bútordarabnak tekinthető Atlantában, Quinn-nel közösen gatyába rázták ezt a csapatrészt is két év alatt, ha másban nem mérhető a fejlődés akkor a sackek számában biztos. A furcsa stílusáról elhíresült edzőnek igen sok lógott a levegőben a szezon előtt ha ez a szezon is legalább annyira pocsékra sikerült volna mint az előző könnyen a kívül találta volna magát a stábon.

Hogyan jutottunk idáig?

Bár a szezon előtt úgy tűnt, nehéz éve lesz a Patriotsnak, az aggályok túlzónak bizonyultak. Bár az első négy meccsen nélkülözniük kellett Bradyt, már azokat is 3:1-es mérleggel hozták. Még úgy is, hogy közben elvesztették a tartalékirányítójukat is, így a végén már a szintén sérült harmadik számú irányítójukra kellett hagyatkozniuk. Aztán visszatért Brady, a Patriots pedig élt az AFC kínálta lehetőséggel. Azzal, hogy a Patriotson kívül nem volt igazán erős csapat. A Broncos és a Texans védelme bivalyerős volt, de támadóik bénázását nem tudták kiheverni. A Pittsburgh kiváló támadócsapatnak tűnt egészen addig, amíg már nem tűnt annak. A Titans későn állt össze, a Chiefs nem tudott átlépni a korlátain. A Dolphins igen, de aztán elvesztette irányítóját. Ahogy elvesztette irányítóját az idei szezon legkellemesebb meglepetése, az Oakland is, az utolsó két meccsük pedig bizonyította, hogy Carr nélkül nem sokat ér a csapat.

A hagyományos nagycsapatok közül a Colts idén se volt képes olyan támadófalat kiállítani, hogy megőrizzék Andrew Luck egészségét, a Ravens pedig csak építkezik és építkezik, mint Kőmíves Kelemen Déván.

A Patriots cserébe erősödni is tudott. Elkerülték a sérülések, Rob Gronkowskin kívül senkit se vesztettek idén. És bár Gronk kiesése önmagában is elég volna a katasztrófához, idén sikerült pótolni.

A Patriots gyakran jut nagydöntőbe, de az idei kiadás talán a legkiegyensúlyozottabb és legmagabiztosabb valamennyi közül. A 2007-ben majdnem veretlenül zárt gárda a rájátszásra egyre erőtlenebbé vált, idén éppen ellenkezőleg, akkor jöttek lendületbe igazán. De van remény az Atlanta Falcons számára, mivel idén – karakter idegen módon – az öntökön-lövési kísérletek számában éllovas a New England Patriots. Azonban, amennyiben a dolgok a normál mederben zajlanak, a bostoniakat érzem erősnek ahhoz, hogy ellenfelüket kibillentsék a komfortzónájából.

Falcons

Az atlantaiak idei szezonja egy majdnem tökéletes drafttal indult. Az újoncok közül Deion Jones, Keanu Neal és De'Vondre Campbell is kulcsszereplővé nőtte ki magát, ahogy a draftolatlan szabadügynök Brian Poole is. A Falcons a játékospiacon is jót ment, Alex Mack kulcsfigura volt a tavaly szerencsétlenkedő támadófal elit egységgé alakításában, Mohamed Sanu pedig a Falconsnál végre felnőtt a szerephez, tökéletes második elkapó lett Jones mellett. A szezont nyitó edzőtábor előtt az újakat amerikai elit katonákkal közös kiképzésen szoktatták össze a régiekkel, egész idényre kiható sikerrel.

Csoporton belül kapóra jött a Falconsnak a tavalyi döntős Panthers a vészterhes előjeleket, az elhibázott játékospiaci akciókat figyelembe véve is durva alulteljesítése. A fő rivális Saints egy ideig tartotta magát, de végül elbukott még a Tampával szemben is, ami idénre közröhej tárgyából egész tisztességes, a jövőre nézvést pedig kimondottan biztató csapattá nőtte ki magát. Összességében a Falcons egy olyan csoportot nyert meg, ahol a négyből egy csapat mélyen a tudása alatt, a többi a tőlük elvárható szinten teljesített.

Maga a szezon csoportrangadóval és megrázó vereséggel kezdődött Jameis Winston és a Tampa Bay ellen. Különösen aggasztó volt ez a menetrendre tekintettel, de a Falcons esélytelenebbként is simán hozott négy győzelmet, köztük a Panthers ellen úgy, hogy Ryan 503 jardot passzolt, Jones 300 jardnyi elkapást szerzett. Két drámai vereség jött ezután a Seahawks és a Chargers ellen, hogy aztán a Packers ellen az utolsó pillanatban fordítva elkezdődjön a nagy sorozat. A Falcons 4:3-as kezdés után 7:2-es győzelmi aránnyal hozta le a szezon maradékát. A Chiefs ellen csak egy kétpontos visszahordással buktak el, az Eagles elleni vereség volt csak meglepetés. Az még épp időben, a pihenőhét előtt jött. Az egyhetes pihenő alatt minden a helyére került, azóta szárnyalnak a sólymok.

A liga legjobb támadó alakulata teljes joggal jutott be a döntőbe ahol az AFC legjobb csapatával mérheti össze erejét. Nem mondható gyakorinak, hogy a liga két legjobb csapata vívja a döntőt de ez most Houstonban meg fog történni hétfő hajnalban.

Tippek

Két ilyen kiemelkedő támadóalakulat ritkán jön össze egy döntőben, így nem csoda, hogy az egyik klasszikus fogadási tételben, a meccs összpontszámát megtippelő over/underben a ponthatárt 58-nál húzták meg Vegasban. Mi se számítunk pontszegény meccsekre.

Balogh Balázs, aki az előzetesek atlantai részét írta, a Falconsra fogadna.

Atlanta Falcons-New England Patriots 30:28

A Patriotsot feltérképező, és eleve Patriots-rajongó Boka Tamás szíve is hazahúz, ő egy egész tédényivel jobbnak látja csapatát.

Atlanta Falcons-New England Patriots 27:34

Jómagam kevésbé vagyok elkötelezett. Lol, nem is. A Patriotsot nagyon nem szeretem, még ha nem is vonnám kétségbe se Brady, se Belichick történelmi nagyságát. De nem az érzelmek vezérelnek, amikor atlantai győzelmet tippelek, inkább két fontos momentum. Az egyikről már volt szó az összefoglalóban, az pedig az, hogy a Falcons a tight endek használatával hogyan nyit utat a futásnak, és teremt passzopciókat az azokban amúgy sem szűkölködő Ryannek. A másik pedig az a sebesség, amivel a méltatlanul lenézett atlantai secondary játszik. Ez még komoly nehézségeket jelenthet Bradyéknek, főleg akkor, ha a védőfalnak sikerül kellő nyomást tennie rá. Ez két olyan apróság, ami eldöntheti a meccset, ezért azt mondom, hogy

Atlanta Falcons-New England Patriots 35:31

Hajrá! Mi (Haszán Zoli és én a 444-ből, Pongrácz Zoltán és Boka Balázs a First Down blogból) a Csak neked Dezsőben nézzük majd a döntőt. Meksz kolléga már pénteken landolt Houstonban, hogy tisztességes ember módjára a stadion melletti parkolóban, tailgate-ezés közben nézze végig a döntőt, vele igyekszünk majd élő kapcsolatot teremteni a nagyszünetben. Papíron van 20 helyünk, úgyhogy lehet hozzánk csatlakozni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.