Amióta léteznek kaszinók, azóta léteznek olyan kaszinólátogatók, akiknek feltett szándéka, hogy először kiismerik a rendszert, aztán kijátsszák a rendszert, majd megütik a főnyereményt, és életük hátralévő részét egy trópusi szigeten élik le irdatlan méretű koktélok, illetve bármire kapható szexrabszolgák társaságában.

Csakhogy mint köztudott, a kaszinókat szinte lehetetlen kijátszani. A látszólagos lazaság ellenére szigorúak a szabályok, a kamerák, mikrofonok és a minden mozdulatra figyelő biztonsági őrök kereszttüzében pedig azonnal szemet szúrnak nemcsak a habókos feltalálók, akik az öröknyerő szisztémát tartalmazó kockás füzettel sündörögnek a rulettasztal körül, hanem az olyan profi, szürke zónás eszközökkel operáló játékosok is, mint az MIT-s és harvardos diákok hírhedt fejszámoló csapata, ami a blackjack nevű sportágban ért el meggyőző sikereket Atlantic Cityben és Las Vegasban a hetvenes évek végétől a kétezresek elejéig.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a szentpétervári nyerőgépmaffiának az elmúlt években sikerült rést találnia a kaszinók pajzsán, és a célországokba beejtőernyőzött orosz ügynökök évek óta fosztogatják a játékgépeket Perutól Románián át Szingapúrig - ráadásul olyan kifinomult módszerekkel, hogy a gépek gyártói és a kaszinók, bár elméletileg megakadályozhatnák a csalást, gyakorlatilag tehetetlenek.

Az USA-ban az első jól dokumentált, a szentpétervári csapathoz köthető esetre még 2014-ben derült fény, amikor egy ártatlan kinézetű, sötét hajú, cipzáras kardigános, barna kézitáskás, harmincas éveiben járó férfi besétált a Missouri állambeli Saint Louisban, majdnem közvetlenül a Mississippi partján álló Lumiere Place Casinóba, ahol összesen 1700 játékgépen lehet szerencsét próbálni, és szokatlanul nagy nyereménnyel távozott anélkül, hogy akár egyszer is megütötte volna a jackpotot. A férfi 20-60 dollárt dobott be egy-egy gépbe, és következetesen sok száz dollárt nyert – volt, hogy 1300 dollárt egyetlen gépnél, két nap alatt pedig összesen 23 ezret.

Mivel a nyerőgépeken szigorúan felügyelt, államilag ellenőrzött szoftverek futnak, amelyek fillérre garantálják, hogy mennyi tétre mennyi nyeremény jut a játékosoknak, és mennyi a kaszinónak, ha valaki konzisztensen sokat nyer, azonnal gyanússá válik. A Lumiere Place természetesen azonnal átnézte a biztonsági kamerák felvételeit, amelyekből kiderült: a férfi viszonylag rövid ideig játszott egy-egy nyerőgépnél, aztán úgy húsz kör után mindig felállt, és kiment a teremből. Kisvártatva visszatért, és akkor kezdődött a nyerő szériája. Amikor összejött a kívánt, önmagában feltűnésmentes nyeremény, átült egy másik géphez, és ott folytatta tovább ugyanúgy.

A kaszinó biztonsági emberei ezen kívül a következő érdekességekre lettek figyelmesek a felvételeken:

• az első, még nem nyerő húsz kör alatt a férfi Iphone-ját stikában végig a nyerőgép képernyője felé tartotta;
  
• amikor élesben játszott, az ujját hosszasan a pörgetés gomb felett tartotta, mielőtt hirtelen megnyomta volna;
  
• kizárólag az Aristocrat nevű cég MK VI-os típusú gépein játszott.
  

A kaszinó biztonsági emberei, az állami szerencsejáték-felügyelet és független biztonsági szakértők azonnal nyomozni kezdtek az ügyben. A férfiról kiderült, hogy orosz állampolgár, Murat Blijevnek hívják. És bár Blijev a Saint Louis-i nyerő széria után elhagyta az USA-t, néhány hónap múlva visszatért, amikor is három másik, szintén orosz, illetve posztszovjet bandataggal együtt letartóztatták. Hármukat kétéves börtönbüntetésre ítélték, egyikük viszont azóta is együttműködik a szövetségi nyomozókkal, és a csalóknál megtalált mobiltelefonok alapos vizsgálata mellett valószínűleg nagy része van abban, hogy fény derült a szentpétervári csapat módszereire.

Putyinnal kezdődött

Minden jel arra mutat, hogy az orosz nyerőgépkifosztó biznisz 2009-ben, Vlagyimir Putyin miniszterelnöksége alatt kezdődött, amikor Oroszországban a grúz szervezett bűnözés ellehetetlenítésének jelszavával gyakorlatilag betiltották a szerencsejátékokat. A forgalomból kivont nyerőgépek egy részét a szentpétervári csapat vásárolta meg, és szétszedte őket, hogy megtalálja gyenge pontjaikat, amiket aztán kihasználhat a világ kaszinóiban élesben működő modelleken.

A nyerőgépeket működtető szoftverek a véletlen számok generálásán alapulnak ugyan, csakhogy a számok, amiket generálnak, nem valódi véletlen számok, hanem ember által írt algoritmusok által előállított, úgynevezett pszeudovéletlen (álvéletlen) számok, ami azt jelenti, hogy a több faktorból összeálló eredmény bizonyos fokig determinisztikus, vagyis jósolható. Az orosz maffia erre a felismerésre alapozva dolgozta ki a módszerét, aminek gyakorlati alkalmazását a Lumiere Place Casino biztonsági embereinek volt szerencséjük a saját szemükkel látni:

• amikor a csaló az első húsz próbakörben a telefonját a nyerőgépre irányítja, videóra veszi, ami a képernyőn látható; 
  
• amikor otthagyja a gépet, azért teszi, hogy egy laptopról vagy netkávézóból elküldje a videót a szentpétervári főhadiszállásra anékül, hogy a kaszinó biztonsági kamerái látnák, mit művel;
  
• a felvételt az oroszországi központban elemzik, és visszaküldenek az ügynök telefonjára egy számsort;
  
• az időkódokat tartalmazó számsort egy a telefonon futó mobilalkalmazás fogadja, ami rezgéssel jelzi a tulajnak, hogy mikor kell megnyomnia a nyerőgépen a gombot;
  
• a rezgés pontosan a gombnyomás előtt 0,25 másodperccel érkezik, ami megegyezik egy átlagember reakcióidejével.
  

A módszer apró hátulütője, hogy nem minden egyes játéknál működik, de az esetek túlnyomó részében igen, a nyeremény tehát garantált. Egy csaló egy nap alatt 10 000, egy különböző kaszinókra lecsapó négyfős csapat egy hét alatt 250 000 dollárt könnyedén meg tud keresni vele.

A másik hátulütő, hogy az orosz mesterek csak bizonyos cégek bizonyos modelljeit tudták meghekkelni: az ausztrál Aristocrat (a világ második legnagyobb nyerőgépgyártója) VI-os sorozatszámú gépei mellett érintettek az osztrák Novomatic egyes, többek között Közép- és Kelet-Európában és egyéb alulfejlett országokban, például Dél-Amerikában forgalomban lévő modelljei, például a Coolfire nevű modell. (A Novomatic még évekkel ezelőtt elismerte, hogy a gépek hosszas és alapos megfigyelésével talán megjósolható egy-egy játék kimenetele, az Aristocrat viszont a Wireddel csak annyit közölt, hogy a szóban forgó játékokban nem talált hibát, illetve hogy a gépek megfelelnek a szigorú technikai szabványoknak.)

És hogy miért tehetetlenek a kaszinók annak ellenére, hogy pontosan ismerik a csalók módszereit? Egyrészt azért, mert ezek a módszerek egyre finomodnak. Egy 2015-ben Szingapúrban lebukott cseh állampolgárságú csaló, Radoslav Skubnik beszámolója szerint a szentpétervári banda tagjai újabban a lebukást elkerülendő már nem irányítják a telefonjukat a nyerőgépekre, hanem a hálós kialakítású ingzsebükben tartják a mobilt, és úgy videózzák a képernyőt, ráadásul a felvételt már nem laptopról, hanem élőben, Skype-on továbbítják a szentpétervári elemzőközpontba, így a teszt- és az éles kör között ott sem kell hagyniuk a kiszemelt gépet.

Másrészt pedig azért, mert hiába titkosítják a gyártók az újabb gépek szoftvereiben a pszeudovéletlenszám-generálást, a régebbi modellek továbbra is szabad prédának minősülnek, ami ellen a gyártók kizárólag úgy tudnának védekezni, hogy az összes forgalomban lévő régebbi gépet visszahívják és újjal helyettesítik, ami egyszerűen nem éri meg nekik. És nem éri meg a gépcsere a kaszinóknak sem, úgyhogy inkább lenyelik a veszteséget, mint hogy lecseréljék a megszokott és a játékosok körében népszerű játékokat futtató gépparkjukat. (Wired)