A német gazdasági csoda alapjait piszkálná meg Martin Schulz

A Financial Times részletes cikket írt arról, hogy az idei német választások előtt a szociáldemokraták meglepetésjelöltje, Martin Schulz egy olyan témához is hozzányúlhat, amit nem mert német politikus érdemben érinteni az elmúlt évtizedben: azokhoz a reformokhoz, melyek komolyan átalakították a német munkaerőpiac helyzetét és melyek révén Európa legerősebb gazdaságává válhatott Németország. 

Az indulása óta egyre népszerűbbé váló Schulz, aki egyes mérések szerint már Angela Merkel népszerűségét is beérte, most nekiment az Agenda 2010 nevű munkaerőpiaci reformcsomagnak, amit még saját párttársa, Gerhard Schröder vezetésével alkottak meg a kétezres években. 

Az Agenda 2010 gazdasági megítélése azóta is remek, hiszen bár kockázatos húzásnak tűnt, a gyengélkedő német gazdaságot erős növekedési pályára állította, a német munkanélküliség pedig rekord alacsony most. 

Harald Tittel/dpa/AFP

Schulz ennek ellenére hétfői, Bielefeldben elmondott beszédében a reformprogram korrekciójának szükségességéről beszélt, mivel Németországban megnőtt a bizonytalan státuszú és rosszul fizetett munkák száma, még az olyan szektorokban is, melyek hagyományosan védettnek számítottak. Schulz elmondása szerint csökkent a társadalmi mobilitás és nőtt az egyenlőtlenség is, ami mind a "neoliberális mainstream" hibája, mert a munkavállalók jogait és a jóléti kiadásokat mind a növekedés akadályának látták. 

Az FT elemzése szerint azzal, hogy Schulz balról támadja Schrödert, elérheti, hogy a politikai közbeszédet is baloldali témák felé mozdítsa el abból a helyzetből, amit Merkel és a CDU tartott fenn az elmúlt években. 

De a lépés mögött persze gondosan kiszámított választási matematika is van: az SPD népszerűségvesztésének oka az elmúlt években éppen az volt, hogy saját táboruk, a munkásosztály tagjai érezték úgy, hogy a párt elárulta őket. 

Schulz beszédéből kevés részlet derült ki, de kifejezetten kritikus volt a határozott idős, rövidtávú szerződésekkel és a munkanélküli segély megvágásával szemben. Az Agenda 2010 előtt egy állását elvesztő állampolgár akár 32 hónapig is kaphatott támogatást, a reformok után ez azonban maximum két évre szűkült. 

A határozott idejű szerződések terjedésével járó társadalmi átalakulásokra már közgazdászok is felfigyeltek, mára ugyanis nagyobb lett az alacsony bért keresők aránya Németországban, mint mondjuk Olaszországban vagy Franciaországban. Jelenleg a 25 és 34 év közötti németek 18 százaléka tölt be határozott idejű munkát, egy olyan országban, ahol az egész életre szóló munkavállalás képe még ma is normának számít. 

Ennek ellenére Schulz hétfői beszédéhez még nem tudtak hozzászólni közgazdászok érdemben, mivel nem igazán derült ki, pontosan hogyan is nyúlna hozzá az Agenda 2010-hez. (Financial Times)