Gina Haspel február 2. óta a CIA igazgatóhelyettese. Ő az első nő, aki ilyen befolyásos pozícióba került az amerikai hírszerzésnél, de megbízatását ettől függetlenül is ünnepelték a hírszerzők. Nem csoda. A CIA igazgatói posztjaira nem feltétlenül szoktak a szó szűk értelmében vett szakmabelieket kinevezni, ezekre a posztokra gyakran már politikai kinevezettek érkeznek. A hatvanéves Haspel viszont karrierkém, 1985 óta szolgál a CIA-nál, 2013-ban két és fél hónapig, szintén első nőként már vezethette a titkosszolgálat legtitkosabb és legkisebb igazgatóságát, a vicces titkosszolgálati nómenklatúrában aktuálisan éppen "titkosszolgálatnak" (National Clandestine Service) nevezett műveleti parancsnokságot (Directorate of Operations, DO).

A műveleti parancsnokság felel a legtitkosabb és jogilag legambivalensebb akciókért. Ha nézik a Homelandet, a sorozat első évadaiban Dar Adal ezt a részleget vezette, Peter Quinn pedig a DO színeiben gyilkolászott. Ez nem a finomlelkűek világa.

Haspel pedig, mint az elmúlt napokban kiderült, nem is finomlelkű:

A CIA mostanában nyilvánosságra hozott táviratai alapján ő volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után létrehozott titkos CIA-börtönök közül az első, egy thaiföldi telep parancsnoka. 

És ebben a szerepében nem riadt vissza a foglyok kínzásától. Még abban az esetben sem, ha már teljesen nyilvánvaló volt, hogy egy fogolyból kínzással se lehet kiszedni hasznos információt, mert már egyértelművé vált, hogy nem tud semmiről.

Ilyen fogoly volt a palesztin Abu Zubajda, akiről 2002-ben azt gondolták, hogy az al-Kaida harmadik vagy negyedik számú vezetője lehet. 2002-ben az amerikai titkosszolgálatok még bőszen kínozhatták a titkos börtönben fogva tartottakat, Zubajdának pedig ki is jutott mindenből

a szimulált vízbefolytástól a dobozba záráson át az alvásmegvonásig.

És nem voltak kiméletesek, Zubajdát egyszer újra kellett éleszteni a kínzások során, amelyeket bázisparancsnokként Haspel állíthatott volna le. Ő ehelyett egykori beosztottjai szerint inkább azzal gyanúsította Zubejdát, hogy szimulálja a fájdalmat és a lelki összeomlást. "Ügyes! Nagyon tetszik, ahogy nyáladzol, ez olyan valóságossá teszi. Majdnem be is veszem. Nem is hinnéd, hogy egy felnőtt férfi képes erre" - mondta a jelek szerint éppen agonizáló Zubajdának.

Zubajdát majd három héten át kínozták, annak ellenére is, hogy folyamatos jelentéseik szerint "az alany nem szolgált új információkkal fenyegetésről, sem részletes információkkal korábbi fenyegetésekről".

A CIA korabeli gyakorlata szerint a kínzásokról felvétel is készült. Ezeket, összesen 92 videókazettát viszont már nem lehet megnézni, mert Haspel 2005-ben, már a CIA terrorlehárítási központjának tisztjeként kijárta akkori főnökénél, hogy semmisítsék meg a thaiföldi CIA-kirendeltség széfjében tárolt felvételeket. Erről főnöke, Jose Rodriquez maga számolt be memoárkötetében, a "Kemény lépésekben", amiben Haspelre csak "női bázisparancsnokként" hivatkozott.

Haspel neve a CIA nyilvánosságra került dokumentumaiban se bukkan fel, ott is csak bázisparancsnokként emlegetik, de több titkosszolgálati forrás is megerősítette, hogy róla van szó.

Ahogy megerősíti ezt az is, hogy kinevezése után két szenátor, Ron Wyden és Martin Heinrich titkosított levélben tiltakoztak kinevezése ellen Donald Trumpnál. Ők munkájuk során korábban betekinthettek azokba a még mindig titkos iratokba, amelyek Haspel thaiföldi tevékenységét részletezték. Levelükben azt is kérték Trumptól, hogy az elnök hozza nyilvánosságra az abban megosztott információkat új kémfőnökhelyetteséről. Merthogy a két demokrata szenátor szerint múltja alkalmatlanná teszi Haspelt a posztra.

Főleg annak fényében, hogy Trump, bár álláspontját ebben az ügyben is nehéz követni, hajlik rá, hogy kínozni jó. A kampányban a szimulált vízbefojtás visszahozását, "sőt, még annál is többet" ígért. Aztán hadügyminiszter-jelöltjével, James Mattisszal beszélgetve januárban megenyhült. Mattis határozottan értelmetlennek tartja a kínzást, amivel szerinte nem lehet használható értesüléseket szerezni. Trumpot ez meglepte, de úgy tűnt, ez ügyben hallgat a hozzáértőkre. Hogy aztán, már elnökként előbb beterjesszen, majd visszavonjon egy elnöki rendeletet, amivel újra engedélyezte volna a kínzásokat.

Mint a cikk elején írtam, Haspel a CIA-n belül kifejezetten népszerű. Ez a témában feltett kérdésekre adott hivatalos válaszokból is látszik. A Haspel múltja után kutakodó Raymond Bonner kérdéseire a CIA egyetlen választ adott:

"Nagyjából minden értesülésük, amikre választ várnak tőlünk, részben vagy egészben pontatlan" - írták.

És bár Bonner jelezte, hogy minden értesülését hivatalos CIA-dokumentumokból, vagy az ügynökség korábbi alkalmazottainak memoárköteteiből szerezte, a CIA nem kívánta részletezni, hogy mely értesülésekkel van milyen bajuk. (Via Pro Publica, The Intercept, AP, The Washington Post)