Nemzetinek nem nemzeti, csak internetes, és nem is túl nagy terjedelmű az a konzultáció, amit a kormány indított a gyerekek éjszakai buszoztatásáról  másfél hónappal azután, hogy egy magyar gimnazistákat szállító autóbusz súlyos balesetet szenvedett Verona közelében.

A Kovács Zoltán kormányszóvivő által február közepén bejelentett konzultáció során, aminek felcíme: 

„Ön dönt! Szigorítson-e a kormány?”,

a név és az emailcím megadása után három kérdésre kell válaszolni igennel vagy nemmel:

1. Egyetért-e Ön azzal a felvetéssel, hogy az a sofőr, aki orvosi szakvélemény alapján éjszakai vezetést korlátozó betegségben (pl. alvászavarban) szenved, éjszaka ne vezethessen?
   
2. Egyetért-e Ön azzal a felvetéssel, hogy szigorítani kell a gyermekeket szállító járművek, iskolabuszok műszaki alkalmassági követelményeit?
   
3. Egyetért-e Ön azzal a felvetéssel, hogy a külföldi, több napos, több országon áthaladó iskolai kirándulások esetében éjszaka 11 óra és hajnali 4 óra között autóbusszal ne lehessen diákokat szállítani?
   

Megoldókulcs:

1. Az  alvászavarokban szenvedők – és nem csak a gyerekeket szállító hivatásos buszsofőrök – Magyarországon már évek óta nem hogy nem vezethetnek éjszaka, hanem eleve csak akkor kaphatnak vagy hosszabbíthatnak meg jogosítványt, ha a diagnosztizált alvászavar megszüntetését célzó terápián vesznek részt, és az sikeresnek bizonyul. Ha az orvosban felmerül például az obstruktív alvási apnoé szindróma (horkolás miatti kialvatlanság, aluszékonyság) gyanúja, nem hosszabbítja meg a jogosítványt, amíg a kezelés sikeresnek nem bizonyul. Dr. Szakács Zoltán, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke, aki maga is részt vett a nálunk elfogadott EU-s irányelvek kidolgozásában, elmondta: az apnoé főleg a 40-60 év közötti férfiakat sújtja, és a magyarországi sofőrök 20-25 százaléka is érintett lehet. (A narkolepszia jóval ritkább, mindössze néhány ezer embert érint.) Más, az éjszakai vezetés biztonságát veszélyeztető alvászavar viszont nem ismeretes, mondta a társaság elnöke, aki szerint a legfontosabb teendő a létező szabályozás gyakorlatba való átültetése. 

2. A nemzetközi személyszállításra használt autóbuszokra vonatkozó
műszaki követelményeket egy 2003-as GKM-rendelet szabályozza,
meglehetősen szigorúan, összhangban az Európa-szerte alkalmazott
gyakorlattal. Nyilván lehet még szigorúbb szabályokat hozni, bár a veronai buszbalesetet, amire reagálva ezt a konzultációt a kormány elindította, az olasz rendőrség megállapítása szerint pont nem műszaki hiba, hanem a sofőr figyelmetlensége okozta. Sándor Péter autóbuszvezető-oktató szerint a nemzetközi forgalomban résztvevő magyar autóbuszok nincsenek ugyan a top 10-ben, ami az életkorukat illeti, de a műszaki ellenőrzésük elég szigorú, és tökéletes műszaki állapotban vannak. A szigorításról kezdeményezett konzultációval „nyilván utólag akarnak valamit csinálni, de ennek sok értelmét nem látom" - mondta Sándor. 

3. Egy középiskolások részvételével zajló sítáborok szervezésre Alpe d'Huez-i magasságokból rálátó forrásunk elmondta: a magyar gimnazisták körében kifejezetten népszerűbb franciaországi síterepekre általában péntek késő délután indulnak a két sofőrös buszok, egész éjszaka mennek, és szombat délután érnek célba. Hat nappal később ugyanez, csak visszafelé. Egy olyan, a mostani konzultáció által felvetett rendszer, amiben a gyerekeket szállító buszok éjjel 11 és hajnali 4 között nem közlekedhetnének, nem feltétlenül lehetetlenítené el az ilyen, nagyjából egyhetes sítáborokat, de mindenképpen megnehezítené a szervezést, mivel a síközpontokban a be- és kicsekkolási időpontok adottak. Az biztos, hogy az éjjeli utazási tilalom meghosszabbítaná az utat, illetve lerövidítené a síeléssel tölthető időt. (A színházba látogató vidéki diákok hazajutása nem forog veszélyben, a kormány kérdése csak a több napos nemzetközi utakra vonatkozik.)