A globális felmelegedés hatására új szúnyogfajok, az általuk terjesztett kórokozók révén pedig új betegségek jelenhetnek meg Magyarországon. 2016-ban például már a szomszédos Szerbiából is jelentettek nyugat-nílusi lázat, így már csak évek kérdése, és nálunk is megjelenhetnek az eddig kizárólag a hírekből ismert betegségek, mint a dengue-láz, vagy a chikungunya.

Épp ezért lenne rendkívül fontos a hazai fecskeállomány védelme, mert a fecskéknél kevés madár pusztítja hatékonyabban a rovarokat. És a fecskék rá is szorulnak a védelemre, mert a Magyar Madártani Egyesület számlálásai alapján 2015-re a hazai füsti- és molnárfecske-állomány a felére, a tiszai partifecskéké pedig a tizedére csökkent.

Az MME szerint a fecskeállomány részben a klímaváltozás hatására csökkent, de jelentős szerepe volt ebben az embernek is. Az élőhelyek átalakítása, a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott vegyszerhasználattal végzett szúnyogirtás mellett sajnos

a "kedvezőtlen társadalmi változások", vagyis a bunkó emberek miatt, akik leverik a fecskefészkeket és elzavarják a madarakat.

Az MME szerint a napjainkra teljesen elvárosiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében nagy szerepe lehet a lakosságnak. Ezért hirdették meg a fecskevédelmi időszakot, amely során mindenki megpróbálhatja

legalább megvédeni a meglévő fészkeket.

Az aktívabbak a meglévő fészkek mellé kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával, partifecske-költőfalak felújításával, pláne az ember-fecske konfliktus hátterében álló ürülékpotyogást gátló fecskepelenkák felszerelésével igyekezhetnek elsimítani a konfliktusokat, egyben nagyobb fecskepopulációt csábítani a környékre.

A fecske amúgy védett madár, eszmei értéke 50 ezer forint. A törvény szerint a kifejlett állatok mellett a fészkek és tojások pusztítása is vétség, a fecskefészek leverése tiltott.