A Magyar Rektori Konferencia Elnöksége a Budapesti Gazdasági Egyetemen tartott ülésén – amin a HÖOK vezetősége is részt vett – a CEU elleni kormányzati fellépésről kritikus állásfoglalást fogadott el.

Ebben a rektorok fájlalják azt, hogy a sajtóból értesültek a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását célzó törvényjavaslat benyújtásáról. Mint írják:

„Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az MRK-nak az előterjesztő ebben az esetben nem biztosított véleményezési lehetőséget.”

Azt írják, elismerik és jogosnak tartják azt a kormányzati szándékot, „hogy – figyelemmel az Oktatási Hivatal jelentésében megállapított hiányosságokra – a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzései kérdésében egyértelmű szabályozást vezessen be, illetve a jelenlegi szabályozás alapján elvárja a jogkövető magatartást, amely egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak”. De azt is írják, hogy ez az igény „nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez”.

Az MRK ezért „arra kéri az érintett feleket, hogy a felmerült nézetkülönbségeket szakmai konzultációk keretében rendezzék”, és mivel „a szabályozás több felsőoktatási intézményt és nemzetközi szerződéseket is érinthet, az MRK Elnöksége javasolja, hogy a jogszabályoknak történő megfelelés elvárt időpontja 2019 szeptembere legyen, így minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére”.

Ez a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalásának vége:

„Az MRK Elnöksége aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet.”

Ehhez még hozzáteszik, hogy „mivel ez a kommunikáció gyakran részleges információkon alapul, ezért kéri az oktatáspolitika irányítóit, hogy mindent tegyenek meg ezen negatív tendenciák ellensúlyozására”,