Hiába mondta ki az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága néhány hete, hogy ne utasítsanak ki a magyar hatóságok egy afgán menekültkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság úgy értesült, hogy kedden a jogi kötelezettségeket semmibe véve, kitoloncolják ügyfelüket. 

A jogvédő szervezet közleménye szerint az afgán férfit hazájában olyan súlyosan bántalmazták a tálibok, mert gitározott egy koncerten, hogy maradandó sérüléseket szerzett a fején. Ezután Európába indult menedéket kérni, de Bulgáriában táborba került, ahol szörnyű körülmények között töltött másfél hónapot. A Helsinki Bizottság beszámolója szerint a túlzsúfolt táborban embertelen állapotok uralkodtak: enni kétszer kaptak, sokszor csak üres kenyeret, száz emberre pedig mindössze kettő zuhanyzó jutott. A fogvatartott migránsokat a bolgár rendőrök rendszeresen bántalmazták. 

Az afgán férfi miután elhagyta Bulgáriát, 2016 októberében Magyarországra érkezett, ahol a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal meghallgatása után úgy döntött, hogy a Dublini Rendelet értelmében vissza kell mennie Bulgáriába. Bár a rendelet lehetővé teszi, a Hivatal nem számoltatta be a férfit, hogy hogyan bántak vele ott korábban. A Helsinki szerint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

"kötelessége mindent megtennie annak érdekében, hogy a menedékkérőket ne érhesse kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód. A kérelmező átadása Bulgáriának viszont pontosan ehhez vezetne."

A beszámoló szerint  férfi poszttraumatikus stressz szindrómától szenved, és öngyilkossági gondolatai vannak, retteg attól, hogy vissza kell mennie Bulgáriába. Ezért a Helsinki Bizottság 2017 februárjában az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához fordult, ami ideiglenes intézkedésként felszólította a kormányt, hogy az afgán kérelmezőt ne adja át Bulgáriának.

A magyar hatóságok ennek ellenére arról tájékoztatták a férfi jogi képviselőjét, hogy kedden repülőre ültetik, és visszaküldik Bulgáriába.

A Helsinki Bizottság hiába fordult a Végh Zsuzsannához, a BMH főigazgatójához, nem kaptak választ. Szerintük a hivatal eljárása

"úlyosan sérti Magyarország jogi kötelezettségeit, melyeket önként vállalt. Az Alaptörvény szerint az ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogainak védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Az a tény, miszerint az ENSZ-bizottság szerint fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelünk embertelen bánásmódnak lenne kitéve Bulgáriában, erősen valószínűsíti, hogy átadásával Magyarország olyan jóvátehetetlen károkat okozna neki, melyeket a kötelezőnek elismert nemzetközi jogok túl saját Alaptörvénye is több helyen tilt."

Mindeddig elvétve fordult elő, hogy az ENSZ-bizottság felszólítása ellenére bármely állam kitoloncolt volna menedékkérőt. A ritka esetek egyike Oroszországban történt.