Februárban ért véget a göteborgi kísérlet, mely során egy önkormányzati fenntartású idősek otthonában dolgozó ápolóknak napi hat órát kellett csak dolgozniuk. Most visszatértek a nyolcórás munkanapokhoz: annak ellenére, hogy a kísérlet alapvetően pozitív eredményekkel zárult, a városvezetés mégis arra jutott, hogy nincs pénzük a rövidebb munkanapok miatt megüresedő műszakok feltöltésére. 

Ugyanakkor a Bloomberg most arról ír, hogy vannak kutatások, melyek szerint anyagi szempontok is szólnak a rövidebb munkanapok mellett. Bengt Lrentzon kutatását említik a cikkben, aki azt találta, hogy a hatórát dolgozó ápolók jóval egészségesebbek voltak, mint a kontrollcsoportban megfigyelt, naponta nyolcórázó társaik. 

A hatórás munkanapra beosztott ápolók a műszak végén kevésbé voltak fáradtak, több energiájuk maradt a nap hátralevő részére, több programot csináltak munka után. Ezen kívül pedig kevesebbet voltak betegszabadságon, mint bármely másik ápoló Göteborg városában. Ez azzal is együtt járt, hogy kevesebbet estek ki váratlanul a munkából. 

Maga az alapkutatás is aláhúzta, hogy a hatórát dolgozó ápolók egészségesebbek és produktívabbak voltak, ugyanakkor meg sem próbálták ennek a hosszútávú előnyeit megbecsülni. 

Sajnos ahhoz a két év túl rövid időszak volt, hogy a rövidebb munkanap egészségre gyakorolt hatását teljesen megvizsgálhassák, ugyanakkor világos javulási jelek így is látszódtak, ilyen volt például az egészségesebb vérnyomás. Ez pedig, ugyan hosszabb távon, de kihathat az orvosi ellátások költségeire is. Azaz jellemzően olyan befektetés lehetne, ami jóval később, de bőven megtérülhetne. 

A kutatásban vizsgált ápolók ezen kívül kevesebb stresszről számoltak be, ami egyenesen vezetett ahhoz is, hogy munkájukat is jobban végezték el, jobb ellátást biztosíthattak az otthonban élő embereknek. 

Több svéd önkormányzat is kísérletezik hasonló elképzelésekkel, de közös bennük, hogy mind csak a rövidtávú költségekre koncentrálnak. (Bloomberg)