Az igazi kérdés, hogy hagyni kéne-e vízbe fulladni embereket

2017 április 22., szombat 15:02
440

A magyar kormány ugyan az elmúlt hetekben főleg Soros Györggyel volt elfoglalva, de kommunikációjában csak kicsit szorult hátrébb a migránsválság, és a két témát sikerült is összekapcsolni, azzal vádolva Sorost, hogy valójában ő szervezi a bevándorlást, az általa támogatott, amúgy szintén a kormány célkeresztjébe került civil szervezetek pedig

összejátszanak az embercsempészekkel.

Hogy mást ne mondjak:

Ez esetben a kormány nem maradt magára állításaival. Bár a magyarországi kommunikációval szemben nem Soros személyére, hanem a civil szervezetekre kihegyezve az olasz hatóságok, és az ő nyomukban az olasz kormány is azt terjeszti mostanában, hogy a civil szervezetek együttműködnek az embercsempészekkel Líbia partjainál. De vajon igazabbá válnak ettől a gyanúsítgatások?

Zach Campbell, az Intercept riportere már április elején utánajárt a kérdésnek. Mint írja, egy olasz ügyész márciusban tényleg nyomozást indított az ügyben, mondván "tudni akarjuk, hogy ki áll emögött a rengeteg civil szervezet mögött, amik ennyire megszaporodtak az elmúlt pár évben". Egyben hivatkozott a Financial Times egy decemberi cikkében megjelent állításra, mely szerint az EU határvédelmi ügynökségének egy jelentése szerint a líbiai partoknál fuldoklókat mentő civil szervezetek összejátszanak és együttműködnek az embercsempészekkel.

A Financial Times valóban ezt írta, de a cikket megjelenése után helyesbítették, és a Frontex is igyekezett eltávolodni a neki tulajdonított gyanúsítástól. Campbell azóta megszerezte a jelentést, amit valójában a Frontex hírszerző részlege, a Kockázatelemzési Egység készített 2016. december 9-én.

Ez, és a Campbell által megszólaltatott, migránsok mentésén dolgozó civilek elmondása alapján a helyzet ennél sokkal összetettebb. És abban, hogy ez így alakult, elég komoly szerepe van az EU képmutató menekültpolitikájának is.

A Földközi-tengeri menekültútvonal rendkívül veszélyes. A szedet-vedett bárkákkal útnak indulók gyakran kerülnek bajba, százszámra süllyednek el, fulladnak vízbe. A helyzetre reagálva az EU több akciót is indított a bajba jutottak megsegítésére, az aktuális Triton néven fut.

A Frontex hírszerző részlegének 2016. december 9-i jelentésében szereplő térképen jól látszik, hogy a Líbiából útra kelő menekülők kék pöttyel jelzett hajói jellemzően az EU hivatalos mentőakciójának kék vonallal határolt működési területén kívül jutnak bajba. Őket aztán az olasz parti őrség riasztása alapján civil segélyszervezetek mentőhajói mentik ki. Ezeket vádolja egy olasz ügyész azzal, hogy összejátszanak az embercsempészekkel.

Ennek a működési területét azonban sikerült úgy meghatározni, hogy gyakorlatilag nem érinti azokat a területeket, ahol a legtöbb tragédia történik, ez jól látható a Frontex jelentéséhez csatolt térképen is. Ezen kék pontokkal jelölik a Líbiából indult és hajótörést szenvedett bárkák elsüllyedésének helyét. Mint látható, ezek javarészt közvetlenül a líbiai felségvizek határán történnek, ott, ahol a Triton hajói nem is hajóznak.

Az itt szerencsétlenül jártakat rendszerint a civil szervezetek segélyhajói mentik ki, gyakran az olasz parti őrség riasztása alapján, amelyet pedig gyakran maguk az embercsempészek riasztanak, már akkor, amikor útnak indítják a hajókat. Vagyis ez alapján akár az olasz parti őrséget is azzal vádolhatnák, hogy összejátszik és együttműködik az embercsempészekkel.

Különös alakok

Ahol zavaros a helyzet, ott megjelennek a zavarosban halászók is, akik ez esetben gyakran szó szerint is halászok. Ők mostanában hal helyett hajómotorokat halásznak: ha egy menekülthajó bajba kerül, odasietnek és leszerelik a motorját, amit a parton aztán továbbértékesítenek, és így tovább, végtelen ciklusban ismételve a lépéseket. Ezeket a motorhalászokat, akik gyakran fel is vannak fegyverkezve, nem nehéz összekeverni az embercsempészekkel. A Frontex jelentésében egyedüli konkrét példaként felemlegetett esetben, amikor a jelentéstevők állítása szerint "magukat halásznak kiadó személyek" adtak át két embert a LifeBoat nevű civil szervezet Minden nevű hajója személyzetének. A jelentés szerint a két bevándorló kihallgatásán embercsempészként azonosította a halászokat.

A LifeBoat munkatársai szerint valójában motorhalászokról volt szó, ami már csak azért is valószínű, mert az embercsempészek általában nem szállnak hajóra, azok vezetését egy menekülőre bízzák, aki cserébe ingyen utazhat. Ha egy ilyen bárka bajba kerül, ahhoz általában a motorhalászok érnek oda elsőként. Ilyenkor nemcsak a motort szerelik le gyorsan a hajóról, hanem mentőmellényeket is dobálnak a fuldoklóknak, vagy akár a hajójukra is felveszik őket, hogy aztán átadják a mentésre érkező civileknek. A lifeboatosok szerint a jelentésben említett esetben is ez történt.

Erre bizonyítékuk is van. Egyik munkatársuk, Adam Marlatt a védősisakjára szerelt kamerával rögzítette a történteket. A felvételen látszik, hogy egy líbiai hajó leinti a felfújható motorcsónakján közelítő Marlattot. Két csuromvizes embert mutatnak neki, és tört angolsággal közlik, hogy a vízben találták őket. Marlatt ezután rádión kér utasítást a Minden mentőhajótól, aztán átveszi csónakjára a két menekültet, akiket aztán egy másik segélyszervezett a helyszínhez közelibb mentőhajójára, a Topaz Responderre szállít. Marlatt szerint egyértelmű volt, hogy a két menekültet a vízből mentették ki, hiszen "mindketten csuromvizesek voltak, egyiküknek pedig durván ki volt ficamodva a válla is".

Nem hagyhatják magukra a bajba jutottakat

Fuldoklók a líbiai partoknál 2016. november 3-án. Őket a cikkben is említett Topaz Responder, a máltai civilszervezet, a MOAS és az Olasz Vörös Kereszt közösen üzemeltetett mentőhajója vette fel. AFP PHOTO / ANDREAS SOLARO Fotó: Andreas Solaro/AFP

Bár összességében zavaros a helyzet, bizonyos szempontból nagyon is tiszta. A nemzetközi tengeri jog alapján a nemzetközi vizeken hajózóknak nincs mérlegelési lehetőségük, kötelességük segíteni a bajba jutottakon. A civl szervezetek mentőhajói a nemzetközi vizeken tevékenykednek, ezért adott esetben még egy bajba jutott embercsempésztől se tagadhatnák meg a segítséget.

És mert a líbaiai partoknál valóban elég zavaros a helyzet, és nehéz ránézésre megmondani, hogy ki kicsoda, ténylegesen előfordulhat kontaktus a civilek és akár az embercsempészek között is. Már csak azért is, mert már azt se egyszerű meghatározni, hogy ki embercsempész. A Sea-Watch segélyszervezet munkatársa, Ruben Neugebauer szerint velük már az is előfordult, hogy a líbaia parti őrség fegyveresei kényszerítették őket két líbiai állampolgár átvételére. Ezt amúgy akkor az olasz parti őrség is jóváhagyta. Neugebauer ezt a líbiai partiőrség "Európába tartó luxusjáratának" nevezte. Az utalás nem véletlen, a Frontex is arról ír a jelentésében, hogy a líbiai hatóságok maguk is foglalkoznak embercsempészettel.

Neugebauer szerint azért visszás a helyzet, mert bár egy ilyen esetről lehet állítani, hogy a civilek embercsempészekkel működtek együtt, ugyanakkor ha nem vennék át a bajba jutottakat, azzal ugyancsak jogsértést követnének el.

Campbell értékelése szerint valójában arról van szó, hogy a Frontex és a civilek célja ütköznek egymással. Előbbi a bevándorlás megfékezésén, utóbbiak a bajba jutottak megmentésén dolgoznak. Ezért is lehet, hogy a Frontex hajói még véletlenül se azokon a területeken járőröznek, ahol a legtöbb a hajótörés. És ezért lehet az, hogy a Frontex szóvivője, Ewa Monclure azzal érvvel, hogy a mentőhajók jelenléte a líbiai partoknál ösztönzőleg hat a migrációra. A valódi kérdés tehát nem az, hogy együttműködnek-e az embercsempészekkel a civilek, hanem inkább az, hogy hagynunk kéne-e vízbe fulladni azokat, akik nekivágnak az útnak.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt