Újabb fejezet a "napenergia csodái" sorozatból, avagy tudósaink lázasan dolgoznak. Kérdés, mikor lesz ebből kézzel fogható termék?
Komoly fordulatszámon pörög a kutatás és fejlesztés napenergia témakörben, az egyik ígéretes terület a nyomtatható, papírvékony perovszkit napelem. Nyolc évvel ezelőtt a perovszkit napelemek hatásfoka csupán 3,8% volt, ma már 20-25%-nál tartunk (elméletben akár a 31 százalék is elérhető).
"Egy perovszkit réteget, különösképpen szerves-szervetlen (például metilammónium- vagy formamidinium-ólom halogenid perovszkit) réteget használó berendezés sokkal olcsóbb a leggyakrabban használt szilícium alapján gyártott elemeknél, és gyártási árához viszonyított energia-átalakítási hatásfoka lényegesen nagyobb, de gyártásuk is sokkal egyszerűbb. A kísérleti állapotban levő egységek energia-átalakítási hatásfoka ugrásszerűen növekszik.
Egyesek szerint az egész ipar rövidesen erre az alapanyagra fog áttérni, amitől a napenergia alkalmazásának ugrásszerű növekedését várják. Azt ígérik, hogy 2017-re már lesznek készülékek árulásra kész állapotban." - olvasható a Wikipédia vonatkozó szócikkében. 2017 már eljött, de a nyomtatómban még csak hagyományos tinta van.
Tulajdonképpen erre vár mindenki, ez lenne a napenergia Szent Grálja, a megváltó, nagy áttörés, hiszen olyan előnyökkel kecsegtet, amelyek alapjaiban forgatnák fel a globális energiapiacot.
Nem csoda, hogy az "ingyen áram" újra és újra felbukkan a hírekben, amikor egy kutató intézetben valaki elér egy részeredményt. Vagyis a hírek szerint nagy áttörést, persze.
Legutóbb pedig a Torontói Egyetem állt be az áttörők sorába. Az intézmény kutatói új technikájukkal ezen elemeket folyékony halmazállapotúvá változtatták, egyfajta napelem tintát hozva létre. Ezt a festéket aztán számtalan felületre, így üvegre és műanyagra is rá lehet nyomtatni. A felvitelhez ráadásul egy egyszerű tintasugaras nyomtató is elég, amely manapság számtalan háztartásban megtalálható.
A nyomtatással rengeteg eszközt és rendszert tehetnénk energiatakarékossá. Mivel a réteg átlátszó, nem csupán ablakokra, de akár okostelefonok fedőlapjára is felvihető.
Az olvasó szeme felcsillan, a számokat olvasva megnyugszik. Ebből csak lesz valami, hiszen tekeregnek az agyak, a technológia megállíthatatlan. Valóban így van, de valamiért a perovszkit napelemek egyik legnagyobb problémájáról kevés szó esik.
Jelenleg még piszok gyorsan tönkremennek kültéren.
Csak hónapokig bírják tetőre szerelve, szemben a szilícium alapú panelek garantált 20-25 évével. Kristályszerkezetük instabillá válik, árt nekik a túlzott napfény, a magas hőmérséklet a levegő magas páratartalma, tehát szinte minden, ami a laboratóriumok falán túl található.
A napelemek világába szó szerint berobbanó technológiának ez a legnagyobb kihívása, és hiába jön még egy tucat áttörés, gyártanak belőle hajra kenhető verziót, és kerül minden cikkbe a "pár éven belül lesz belőle valami" zárómondat, ha a rövid élettartam megmarad problémaként.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.