Eddig sem volt túl sok esélye a Jeremy Corbyn vezette Munkáspártnak a júniusi, előrehozott brit parlamenti választásokon, de szerda este olyan botrány tört ki, ami könnyen tényleg történeti vereségbe hajszolhatja bele a pártot.

Két közismerten a konzervatívok felé húzó lap, a Daily Mirror és a Daily Telegraph szivárogtatta ki ugyanis a Munkáspárt 43 oldalas pártprogramjának vázlatát, amit csak jövő héten mutattak volna be és hivatalosan még el sem fogadtak. És a pártprogramban akadtak olyan elemek, amiket tényleg nehéz eladni Nagy-Britanniában, Corbynék ugyanis a vázlatban komoly államosítási hadjáratot ígértek: a tervek szerint hatalomra kerülésük esetén újraállamosították volna a vasutat és a postát és az energetikai szektor egy részét is. 

Az első mainstream elemzések szerint 1983 óta nem volt ennyire balos programja a Munkáspártnak, amit a konzervatív sajtó a rá jellemző visszafogottsággal és mértéktartással kezelt. Ez például a Telegraph címlapja: 

Ugyan elég pontosan lehet tudni, hogy egyes közszolgáltatások privatizációja mennyire félresiklott Nagy-Britanniában, államosítás tervével tényleg nem nagyon szokott senki kampányolni abban az országban, ahol még abból is botrány van, hogy egy munkáspárti képviselő arról beszél, sokat lehet tanulni Marx Tőkéjének kapitalizmuskritikájából. Ezért aztán kevés az esély arra, hogy az eleve súlyos belső feszültségekkel terhelt és a sajtóban is rengeteget támadott Munkáspárt jól jöjjön ki ebből a szivárogtatásból. 

Elsősorban azért, mert a kiszivárgott tervezetben voltak olyan elemek is, amikre valószínűleg lehetett volna kampányt építeni: ingyenes felsőoktatást, az egészségügyre és szociális ellátásokra jelentősen megemelt keretet és százezer szociális bérlakást is beleírtak a program vázlatába, de azzal, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a programot, esélyük sincs arra, hogy megpróbálják alakítani az arról szóló narratívákat. 

A Munkáspárt hivatalosan nem kommentálta a vázlatot, mondván, hogy majd csak a kész programjukról akarnak beszélni, de a Financial Times arról ír, hogy háttérbeszélgetéseken kifejezetten dühösek voltak a párt tagjai, mivel úgy látják, hogy a szivárogtatással csak be akartak tenni Corybnnak. 

A kiszivárgott tervezet legradikálisabb eleme, hogy egy megválasztott munkáspárti kormány teljesen államosítaná az elektromos hálózatot és az energetikai piacot szabályzó Ofgam irányítását is átvennék. Ezen kívül köztulajdonba vennék a Royal Mail-t, valamint állami tulajdonú busztársaságokat alapítanának és újraállamosítanák a vasutat is. 

Ezen kívül állami tulajdonú közműcégekkel jelennének meg a piacon, ezzel versenyre késztetve a nagy cégeket, a keletkező profitot pedig az energiaszegénység megszüntetésére fordítanák, írják még. A tervezetben szerepel még egy erőteljes szakszervezetépítés is minden szektorban. Emellett az infláció értékével lehetne csak lakbért emelni és egy új, hároméves bérleti szerződési modellt vezetnének be.  

A párt persze bevételi oldalon is jelentősen hozzányúlna a társadalomhoz: évi 80 ezer font bevétel fölött több adót kéne fizetni és 26 százalékra emelnék a cégekre kivetett társasági adót. Ez utóbbiból finanszíroznák az oktatásra fordított jelentős pluszkiadásokat. 

Az egészségügynek nem csak pluszforrásokat adnának, de mellette a magánszektorbeli szolgáltatók áfáját is megemelnék. 

Létrehoznának egy állami tulajdonú befektetési bankot, ami 10 év alatt 250 millió font hitelt terítene szét, elsősorban kisvállalatoknak.

A vázlatot Andrew Fisher írhatta, aki jelenleg Corbyn közpolitikai tanácsadója és pár éve írt egy könyvet, amiben az összes bank és egyes értelmezések szerint az összes magántulajdonban lévő földterület államosítása mellett érvelt. 

A szivárgás után a konzervatívok azonnal rávetették magukat a Munkáspártra, arról beszéltek, hogy a program káoszt szabadítana az országra és azon is aggódnak, hogy egy ilyen program veszélybe sodorná a brexit-tárgyalásokat, de mondjuk ezzel kapcsolatos kritikákat nehéz komolyan venni a kormánypárttól. 

A tervezetről elvileg még a héten egyeztetne a Munkáspárt 80 képviselője, és a jövő héten jelentették volna be hivatalosan, de kérdés, hogy a szerda esti események befolyásolják-e ezt majd. (Financial Times)