Nem sokat adott a látszatra az állami tulajdonú Eximbank, amikor odaítélte a 16 milliárd forintot Rogán Antal közeli ismerősei által vezetett GB&Partners kockázati alapkezelőnek – írja a Forbes. A lap megszerezte, pontosabban a TASZ segítségével kiperelte a jegyzőkönyvet, amiből kiderült, hogy pontosan hogyan is eshetett meg ez a meglepő dolog.

Amit eddig is tudtunk, az az, hogy 2015 végén az Eximbank szokatlanul gyorsan kiosztotta két, összesen 16 milliárd forintos alap kezelésének jogát egy Rogán Antal köréhez sorolható alapkezelőnek. Szokatlan módon önrész nélkül, viszont jó magas kezelési kötlséggel. (Az GB&Partners alap egyik vezetője, Gubicza Ágoston Rogán első házasságából született gyerekeit neveli, miközben Rogán Antalhoz hasonlóan a Pasa Parkban lakik a másik alapkezelő, Boris Mihály, akárcsak Puskás András, az Eximbank vezérigazgató-helyettese.) Az állami bank egyébként bravúros választ adott, miért adtak tíznapos határidőt, ami miatt piac nagy része nem tudott pályázni: "olyan céggel akarnak együtt dolgozni, amelyik tíz nap alatt el tud készíteni egy ilyen pályázatot" – tehát semmiképp sem arról van szó, hogy Gubiczáék előre tudtak volna bármiről.

A most napvilágra került részletek még gyanúsabbá teszik az ügyletet.

A GB&Partners mellett két másik pályázó is versenyben volt: az OTP tőkealapja, a Portfolion és a Veres Tiborhoz köthető Venturio. Az objektív, szakmai tapasztalatokra vonatkozó pontszámban a Portfolion nyert, ám a szubjektív, üzleti tervre vonatkozó pontokban a GB&Partners söpört be többet. Annak ellenére, hogy a Forbes szerint csak általánosságokat fogalmaztak meg a tervben, aminek terjedelme mindkét alap esetén 7-8 oldal.

Végül azzal nyert a GB&Partners, hogy a Portfolionnál alacsonyabb alacsony alapkezelői díjat írt be pályázatába.

Pedig eredetileg magasabbat adtak meg, de aztán az állami bankkal történt szóbeli egyeztetés után meggondolták magukat.

A Portfolion 2,5 százalékos, a Venturion 2,23 százalékos alapkezelői díjra tartott igényt. A GB&Partners pályázatában eredetileg 3 százalék szerepelt, ám az állami bankkal folytatott szóbeli egyeztetés után végül 2,45 százalékkal adták be a pályázatot. Az egyeztetésen azt mondták a jegyzőkönyv szerint, hogy "nem kívánnak engedni", mivel "az alapok kezelése minőségi szakember gárdát, sok utazási és egyéb költséget feltételez". Két nap múlva írtak egy levelet, hogy rendben, csökkentik a díjat, így másnap már döntött is az Eximbank, hogy ők nyertek.

Itt az egész történet:

• 2015. november 30: az Eximbank közzéteszi a pályázatot.
  
• 2015. december 10: A GB&Partners beadja pályázatát
  
• 2015. december 11: "adminisztrációs hiba" miatt nem hirdetnek eredményt.
  
• 2015. december 14-15: Az Exim hiánypótlást kér a GB&Partnerstől, amit az alapkezelő másnap teljesít. Szóbeli egyeztetés a két fél között.
  
• 2015. december 17.: A GB&Partners csökkenti az alapkezelői díjat.
  
• 2015. december 18.: Eredményt hirdet az Exim, nyer a GB&Partners. De nem hozzák nyilvánosságra.
  
• 2016. március 11. Csak ekkor hozza nyilvánosságra az Exim, amit már mindenkit tud, tehát hogy a GB&Partners nyert.

Egyébként a GB&Partners lényegesen nagyobb, 8 százalék feletti harminc százalékos sikerdíjat írt pályázatában, szemben a Portfolion 20, és a Venturion 24,9 százalékos ajánlatával.

A másik két alapkezelő vállalt volna jelentős – 1-10 százalékos – önrészt az alapokban, a GB&Partners viszont nem, azaz igen:

ezer forintot

raktak bele az alapokba. Magyarul a kockázat 99,9999 százalékát az Eximbank, azaz a magyar állam futja. Érdekes módon az Eximbanknál ez egyáltalán nem volt hátrány.

A GB&Partners azonnal akarta az összes pénzt – lejegyezte volna az alapok teljes, 16 milliárdos vagyonát –, ami szintén szokatlan, a piacon az elején rendszerint 10 százalékot hívnak le a Forbes szerint. Végül megállapodtak, hogy csak egymilliárdot, az alap 16 százalékát hívják le rögtön az elején. Az sem teljesen szokásos, hogy a GB&Partners pályázatában azt írta, hogy csak 50 százalék felett fektetne be cégbe – ezt azért szokták kerülni a piaci szereplők, mert esetleg elriaszthatja később a piaci, esetleg külföldi befektetőket.