Az amerikai alkotmány ötödik kiegészítésére hivatkozva megtagadta a kongresszus által beidézett dokumentumai átadását Michael Flynn, Donald Trump három hét után leváltott nemzetbiztonsági főtanácsadója. Az ötödik kiegészítés alapján senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára valljon egy büntetőeljárásban. De mert Flynn most nem a vallomástételt, hanem bizonyítékok átadását tagadta meg, a jogi helyzet eggyel bonyolultabb.

Todd Bussert, egy szövetségi büntetőügyekben gyakorlott connecticuti ügyvéd szerint az ötödik kiegészítés "nem nyújt ugyanolyan védelmet a dokumentumokra", írja a Washington Post. Szerinte a büntetőügyekben - és egy kongresszusi vizsgálatra ugyanezek a szabályok vonatkoznak - nem lehet megtagadni a bizonyítékok átadását az ötödik alkotmánykiegészítésre hivatkozva.

Büntetőeljárás indulhat Flynn ellen

De ez alól lehetnek kivételek. Eric Delinsky washingtoni ügyvéd szerint a US v. Webster Hubbell ügyben hozott ítélet alapján bizonyos esetekben vonatkozhat a védelem dokumentumokra is. Abban az esetben a bíróság úgy ítélte meg, hogy az már "vallomástételszerű cselekménynek" minősül, ha valakinek nagy mennyiségű dokumentum közül kell kiválogatnia az idézésben érintett konkrét bizonyítékokat.

Egyrészt az kérdés, hogy ez ebben az esetben is megállja-e a helyét. Másrészt, ha meg is állná, ennek eldöntéséig a szenátusi titkosszolgálati bizottság dönthet úgy, hogy Flynn akadályozza a vizsgálatot, ez esetben pedig büntetőeljárást is kezdeményezhetnek ellene a washingtoni államügyészségnél. Azt, hogy Flynn megtagadhatja-e a dokumentumok átadását, ez az eljárás dönthetné csak el.

Illetlen beavatkozás

Ez már önmagában is elég kellemetlen fordulat Donald Trumpnak, mert egyik közeli munkatársa, a Trump-kampány és Oroszország kapcsolatait vizsgáló nyomozás fő célpontja ellen büntetőeljárás indulhat a nyomozás akadályozása miatt. Ugyanabban a vádpontban, amely Trumppal szemben is felmerült azután, hogy két hete váratlanul kirúgta az FBI igazgatóját, James Comey-t, majd a Fehér Ház minden próbálkozása ellenére maga ismerte el, hogy mindezt az oroszügyi vizsgálat miatt tette.

Hétfőn ugyanis kiderült, hogy Trump két másik titkosszolgálati vezetőt, a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Daniel Coatst és az NSA igazgatóját, Michael S. Rogerst is megpróbálta rávenni arra, hogy hivatalos nyilatkozatban tagadják le az FBI Trump kampányát érintő gyanúsításait. Coats és Rogers megtagadták ezt, mert

mindketten helytelennek tartották a kérést, amit politikától független intézményeik elleni támadásként értékeltek.

Trump Comey március 20-i képviselőházi meghallgatása után kérte titkosszolgálati vezetőit az ott elhangzott állítások cáfolatára. A Post értesülései szerint Trump konkrétan azt kérte, hogy tagadják le bármilyen bizonyíték létezését a kampánya és Oroszország kapcsolatára. Az NSA és Coats szóvivője, Briane Hale a folyamatban levő nyomozásra hivatkozva nem kívánta kommentálni az értesüléseket.

Így azt sem, hogy a Post tudomása szerint Rogers és Trump beszélgetéséről az NSA egyik munkatársa részletes feljegyzést is készített. Ez azért kulcsmomentum, mert ezt a feljegyzést bizonyítékként be lehet idézni a Trump ellen is folyó vizsgálatban, ezáltal újabb bizonyíték lehet arra, hogy az elnök

valóban akadályozni próbálta a kampánya ügyében folyó nyomozást.

Ez pedig olyan bűncselekmény, amely miatt akár alkotmányos vádat is emelhetnek ellene. (Via NPR, Washington Post 1, 2)