21 évvel a történtek után 11 év fegyházbüntetésre ítélte első fokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék T. Györgyöt, az 1996-os ügetői lövöldözés első rendű vádlottját. A bűncselekményben segédkező két testvérét 8-8, a beismerő vallomásával az ügy koronatanújává előlépő negyedrendű vádlottat vallomását enyhítő körülményként figyelembe véve 4 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélték.

A bíróság ítélete alapján T. György lőtt rá négyszer 1996. november 13-án a budapesti ügetőn egy fogathajtóra, akit három golyó is eltalált. A támadást túlélte, de életveszélyes sérüléseket szenvedett, amelyek maradandó károsodást okoztak neki.

Azt az első fokú eljárásban sem sikerült tisztázni, hogy T. György miért is akarta meggyilkolni a fogathajtót.

A bíróság az ítélet indoklásában kitért arra is, hogy miért húzódott 21 évig az ügy felderítése. Például azért, mert a rendőrség 1997 júliusában megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy az elkövető kilétét nem lehet megállapítani. A Fővárosi Főügyészség végül 17 évvel később, 2014 szeptemberében rendelte csak el újra a nyomozást, vádat tavaly áprilisban emeltek.

A törvényszék a vádlottak bűnösségét a negyedrendű vádlott beismerő, saját magát és társait terjelő vallomására, valamint más tanúk vallomásaira és mobiltelefonos híváslisták és cellainformációk adataira alapozta.

Az ítélet szerint a bűncselekményben mások is részt vettek. V. Róbert esetében az eljárást elkülönítették, őt ugyanezért a bűncselekményért együttműködő terheltként még 2015-ben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Egy másik, a lövöldözéshez bűntársként kapcsolódó ember pedig az eljárás során elhunyt. V. Róbert ebben az eljárásban zártláncú távközlő hálózat útján tett csak vallomást, mert félt a vádlottaktól.

Az ítélet ellen az ügyészség és a vádlottak is fellebbeztek, így az nem jogerős. (MTI)