Az Európai Bizottság elnöke publicisztikája a Magyar Nemzet csütörtöki számában jelent meg. Jean-Claude Juncker a közös európai védelmi politika miatt ragadott tollat, és arról ír, hogy az unió nagy árat fizethet azért, ha továbbra is széttagoltan igyekszik megvédeni állampolgárait: 

"Míg az EU-ban 178 különböző fegyverrendszer van, addig az Egyesült Államokban mindössze harminc. Európában több a helikoptergyártó, mint ahány felvevőpiacot biztosítani képes ország létezik. Megengedjük magunknak azt a luxust, hogy 17 különböző harckocsitípusunk legyen, miközben az Egyesült Államok remekül elboldogul egyetlen modellel."

Juncker szerint a védelmi-biztonsági együttműködés hiánya akár évi 100 milliárd euró pluszköltséget is róhat a tagállamok nyakába, miközben rengeteg előny származhatna abból, ha az országok megosztanák egymással harci járműveiket, ha azonos szabvány szerint gyártott lőszereket használnának és közös katonai célú kutatásokat, fejlesztéseket folytatnának - ezért tett javaslatot az Európai Bizottság az Európai Védelmi Alap létrehozására. A szorosabb védelmi integráció, folytatja Juncker, kiegészíti a közösség NATO-val folytatott együttműködését, utóbbi azonban önmagában kevés:

"A NATO-val folytatott együttműködésünk mindazonáltal már nem használható meggyőző alibiként az önálló európai erőfeszítésekkel szembeni érvelés során. Túl hosszú ideig hagyatkoztunk mások katonai erejére. Most kell megragadnunk az alkalmat arra, hogy kezünkbe vegyük saját biztonságunkat."

A bizottsági elnök szerint a kontinens vezetői ezzel tartoznak az európai polgároknak, a szorosabb védelmi együttműködés elsősorban az ő akaratukat tükrözi: az európaiak háromnegyede támogatja ugyanis a közös  biztonság- és védelempolitikát. Ennek jelentőségéről Magyari Péter írt a héten részletes elemzést. (Magyar Nemzet)