Megerősített együttműködés keretében húsz uniós tagállam létrehozza az európai ügyészi hivatalt (EPPO – European Public Prosecutor's Office) a résztvevő országok igazságügyi minisztereinek csütörtöki döntése értelmében. Az európai ügyészi hivatal nyomozói vizsgálódhatnak az EU-s források felhasználásával kapcsolatos csalások és a határon átnyúló áfacsalások ügyében.
Akik kimaradnak:
- Magyarország
- Lengyelország
- Hollandia
- Svédország
- Málta
- Dánia
- Írország
- és természetesen a fél lábbal már kint álló Nagy-Britannia.
Korábban Ausztria és Olaszország is ellenkezett a hivatal felállításával szemben, de ők végül inkább a csatlakozás mellett döntöttek.
Persze hosszú távon valószínűleg meg fog változni Magyarország és Lengyelország véleménye, az igazságügyi biztos, a cseh Vera Jourova ma arról beszélt, hogy a jövőben az európai ügyészséghez való csatlakozáshoz köthetik az EU-s források kifizetését. A kijelentés a 2021-től kezdődő uniós pénzszórási ciklusra vonatkozik.
Nem csak a pénzről van szó, hanem az adófizetők bizalmáról. Nagyon is logikus, hogy azok az országok, amelyekbe óriási mennyiségű uniós pénz áramlik, az uniós ügyész hatásköre alatt legyenek
– mondta Jourova.
Az EU mostani, lisszaboni alapszerződése vezette be a megerősített együttműködés intézményét. Eszerint a tagállamok szűkebb csoportja bármilyen ügyben kezdeményezhet szorosabb együttműködést, és csatlakozni is lehet ezekhez, ha a belépni kívánó tagállam megfelel a feltételeknek.