Németország szétrohad a nagy takarékoskodásban

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Az érmének két oldala van. Az Economist beszámolója szerint a Schleswig-Holsteini Pinneberg tökéletes példája az elmúlt évek német gazdasági csodájának. Miközben a Hamburgba bejáró dolgozók élvezhetik az európai szinten alacsony munkanélküliséget, és hatalmas autóikkal térhetnek haza napelemekkel borított házaikba, gyerekeik omladozó vakolatú iskolákban kénytelenek tanulni, mert a német állam a 21. század két válságára, az eurócsatlakozást követő hiánytúllépés miatti 2001-esre és a 2009-es pénzügyi válságra is költségvetési megszorításokkal, elsősorban a hosszútávú, infrastrukturális beruházások megvágásával reagált.

Így most bár az országnak közel 24 milliárd dolláros költségvetési többlete van, a lakosság olyan, Magyarországon hétköznapinak, Németországban viszont viszonylag szokatlannak számító jelenségekkel is megismerkedhet, mint a kátyús út, vagy a szétmálló iskola. Az infrastruktúra rohadása néha a gazdaságot se kíméli. Tavaly nyáron például az Északi- és a Balti-tenger között közlekedő teherhajók 450 kilométeres kerülőre kényszerültek, mert a Kiel-csatorna négy zsilipjéből meghibásodott az utolsó üzemképes egység is. Azt végül kijavították, de a négy zsilip felújítására és a torlódások felszámolására 2025-ig kell várni.

A német infrastruktúra érezhetően rohad, a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2010-11-ben még az ötödik helyen rangsorolta a világban a német út- és vasúthálózatot, 2016-ban viszont már csak a 16., illetve a 11. helyen. A szélessávú internethozzáférés tekintetében ezidő alatt Németország 17 helyet esett vissza, már csak 29. globálisan.

Az Economist beszámolója szerint a szeptemberi választási kampány egyik témája, hogy mit kéne kezdeni a költségvetési többlettel. A kereszténydemokraták és hagyományos partnerük, a jelenleg parlamenten kívüli szabad demokraták adócsökkentés formájában a fogyasztóknak juttatnák. Ez elvben megoldást jelenthetne a fogyasztás felpörgetésével, de a német polgárok az államhoz hasonlóan takarékosak. Sebastian Dullien, a berlini Műegyetem közgazdásza szerint ezeket a pénzeket jellemzően bankszámlákon pihentetik, vagyis nem forgatják vissza a gazdaságba. A szociáldemokraták és a zöldek osztják a véleményét, ezért pk Merkellel és a liberálisokkal szemben az adócsökkentések mellett a kiadások növelését ajánlják.

Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet kutatója szerint ennél hosszabb távú megoldás kéne. Az ő javaslata szerint törvényben kéne kötelezni az államot arra, hogy legalább az amortizációval egyenlő mértékben ruházzon be évente az infrastruktúrába, ezzel is égetve a költségvetési többletet és pörgetve a gazdaságot, egyben kicsit lélegzethez juttatva a világgazdaságot is.