A súlyos depresszióban szenvedő Michael Treichl június 16-án elhunyt – közölte szűkszavúan a Treichl család szóvivője. Nem sokkal később kiderült, a nagy hatalmú osztrák bankárklán 69 éves sarja öngyilkos lett a Genfi tónál, miután április közepén kedvenc angliai lakhelye, egy Tudor-kori kastély leégett, őt pedig rövid időre őrizetbe vette a rendőrség.

Michael Benedikt Lukas Alfred Treichl egy igazi bécsi bankárdinasztia leszármazottja volt: öccse, a Magyarországon is jól ismert Andreas Treichl az Erste Bank vezérigazgatója 1997 óta – ezelőtt az osztrák kereszténydemokraták pártpénztárnoka volt –, de már apja, Heinrich Treichl is bankvezér volt, a Creditanstaltot vezette a hetvenes években. (Ez a nagy múltú pénzintézet azóta beolvadt a Bank Austriába, amit az olasz Unicredit szerzett meg.) Ők a Treichl bankárcsalád negyedik és ötödik generációja.

A rivaldafénytől távol élő Michael Treichlről nem lehetett sokat tudni, már azon túl, ami a német Manager Magazin 2008-as hosszú, és annál is lelkesebb portréjában (cím: A Treichlök csodálatos világa) jelent meg:

„első látásra nem feltűnő férfi: vékony, halk, visszahúzódó, meglepően kifejező szemekkel”,

jellemzi a cikk Michaelt, majd hozzáteszi, hogy a férfi sokat sportol, hogy formában legyen kedvenc hobbijához, a vadászathoz. Mire vadászott? „Angliában mindenre, ami repül, Skóciában szarvasra”, de a Treichl családban egyébként is nagy hagyomány a vadászat, az édesapa, Heinrich például „több száz zergét lőtt”, mondta Michael Treichl.

A 2008-as portré hosszasan ír arról, hogy Michael és Andreas között milyen versengés volt a bankárpályán. Michael a családfő Heinrich szerint nem volt túl ambíciózus, de miután jogi diplomája után elvégezte a Harvard üzleti iskoláját is, belevetette magát a befektetési bankok világába és az ezzel járó pénzcsinálásba. Többek között a Lazard Fréresnél, a Merrill Lynchnél és az S. G. Warburgnál dolgozott. 2005-ben végleg Angliába költözött, és átmozdult a vagyonkezelési üzletbe: Audley Capital Advisors néven saját hedge fundot indított. Különösen az ellenséges vállalatfelvásárlások (hostile takeoverek) szakértőjeként tartották számon.

Ebben az időben bátyja, Andreas Treichl már rég a legnagyobb osztrák bank vezérigazgatója volt, ami jóval tekintélyesebbnek hangzik – közben viszont az az évi 4-5 millió euró, amit Andreas keresett, Michael londoni plutokrata köreiben aprópénznek számított. Apjuk, Heinrich Treichl 2014-ben halt meg.

2001-ben azzal keltett feltűnést Michael Treichl a dél-angliai Dorsetben, hogy megvásárolta a Parnham House nevű kastélyvillát négymillió fontért, majd vagy tízmillió fontot költött rá, hogy újra a régi pompájában villogjon a Tudor-kori kastély. Ez lett fő otthona feleségével, Emma Treichllel – akivel saját portréjának megfestetésekor ismerkedett meg.

Az 1552-ben épült pompázatos villa értékét lehetetlen meghatározni, az angol műemlékvédelmi hatóság a legkülönlegesebb műemlékek között tartotta nyilván. Évszázadokon át a Strode család otthona volt, a hagyomány szerint a második világháború idején az angol hadsereg vezérkara itt dolgozott a normandiai partraszállás hadtervén. A falon 18. és 19. századi mesterek eredetei festményei és grafikái lógtak – részben a Treichl-család öröksége –,

mindenféle, Michael Treichl által leölt állatok trófeái, köztük jegesmedve- és oroszlánbőrök hevertek.

Csakhogy idén április közepén ez az egész idill elpuszult: a kastély kigyulladt, és három napig folyamatosan égett – pedig a tűzoltók húsz autóval, helikopter bevetésével próbálták megfékezni a lángokat. Végül csak a homlokzat falai maradtak meg, minden műkincs, bútor és személyes tárgy odaveszett, de az évszázados kőszobrok is súlyosan megrongálódtak.

A tűz idején Treichl felesége tizenéves gyerekeikkel Provance-ban, maga Treichl pedig Londonban tartózkodott, ennek ellenére őrizetbe vették a nagybefektetőt. A rendőrség ugyanis gyanúsnak találta a tűz körülményeit, nem zárták ki a gyújtogatást sem. Később óvadék nélkül kiengedték.

A londoni hedge fundok világában arról pletykáltak, hogy Michael Treichl alapja rosszul teljesített az utóbbi időben, és ő maga is pénzügyi problémákkal küzd. Így jogosan merülhetett fel, hogy a férfi akár biztosítási csalással is próbálkozhat. Ő viszont dühösen tagadta a felvetést sajtónyilatkozatában:

„Kétségbeejt otthonom pusztulása, a kastély renoválása életem főműve volt. Őrültség azt gondolni, hogy én pusztítottam el. Újra szeretném építeni.”

A tűz után ő és felesége is úgy nyilatkoztak, hogy szeretnék újraépíteni a villát. Öngyilkossága után vannak, akik arra tippelnek: talán szerette volna újraépíteni, de nem volt már miből, vagy nem bízott benne, hogy lesz elég energiája, hogy végigcsinálja.

A tűz és a halála biztosan összefügg, de most még senki nem tudja, hogyan – mondta sofőrje.

(Manager Magazin, Der Standard, Kurier, Daily Mail, Dorset Echo)