Tavaly ősszel egy újszülött nem sokkal a születése után streptococcus B (GBS) fertőzést kapott. Ebben még nincs semmi meglepő: a GBS teljesen hétköznapi baktérium, ami része az emberi test baktériumflórájának. Az újszülötteknél azonban súlyos megbetegedéseket, vérmérgezést, tüdőgyullandást, agyhártyagyulladást is okozhat. A babák általában születésükkor, az anyjuktól kapják el a fertőzést, amit antibiotikumokkal lehet kezelni.

A tavaly ősszel megbetegedett csecsemőt is kikezelték, 11 napon át kapott ampicillint, azután gyógyultan távozhatott. Öt nappal később azonban újra kórházba került, a vérkultúra pedig ugyanolyan penicilinérzékeny GBS-fertőzést mutatott ki nála, amivel már kezelték. Ez már különös volt, azok a babák, amelyek születésükkor GBS-fertőzést kapnak, általában már nem fertőződnek meg újra. Az orvosok elkezdték keresni a második fertőzés okait. A gyanú hamarosan a méhlepényre terelődött, miután a kórház, ahol született, értesítette a kórházat, ahol a második fertőzéssel kezelték, hogy az anya a szüléskor elkérte a méhlepényt. Amit aztán dehidratálva, porítva kapszulákba töltetett, hogy úgy fogyassza el.

A csecsemőt kezelő orvosok mintát kértek az anyától a kapszulákból, majd elküldték bevizsgálni az amerikai járványügyi központhoz (CDC) a babától az első és a második fertőzéskor vett mintákkal együtt. A CDC megállapításai szerint a három minta egyezett, vagyis a második fertőzést feltehetően az anya által fogyasztott méhlepénytabletta okozhatta.

A méhlepényevés, szaknyelven a placentophágia az utóbbi években kezdett hódítani, nem kis részt olyan celebanyáknak is hála, mint Kim Kardashian, January Jones vagy Alicia Silverstone. És bár a divat hódít, még rendkívül keveset tudunk a méhlepényevés hatásairól, legyenek azok akár jótékonyak, akár károsak. A kevés placentophagiológus egyike, Daniel Benyshek, az UNLV orvosiantropológia-professzora szerint a pártolói úgy vélik, hogy a méhlepény fogyasztása növeli az anyák energiaszintjét, segíti a felépülést a terhességből és még hangulatjavító is. Hogy ez valóban így van-e, azt egyelőre nem nagyon vizsgálták, mert nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Azok java is leginkább személyes tapasztalatokon nyugvó beszámoló, ami elég távol áll a tudomány rigorózus követelményrendszerétől.

"Valójában nagyon kevés kutatás vizsgálja a méhlepényevés hasznát vagy annak hiányát, kockázatait" - mondta Benyshek a CNN-nek.

Így például még a placentophágia hívei közt sincs megegyezés abban, hogy hogyan érdemes egyáltalán fogyasztani a placentát. Bár elterjedt a kapszulás kiszerelés is, a hard core méhlepényevők nyersen, turmixolva vagy csíkokra vágva fogyasztják a placentát. Ez minden bizonnyal a legveszélyesebb forma. A kapszulákba porított méhlepényt elvileg legalább 45-75 fokon hőkezelik, bár ez, mint a tanulmányban is bemutatott eset is mutatja, még nem garancia a sterilizálásra. Abban legalábbis egyetértenek a szakértők, hogy a méhlepényfogyasztásnál legalább a legalapvetőbb élelmiszerbiztonságra érdemes figyelni.

A tanulmány vezető szerzője, a minden bizonnyal placentakapszulától megbetegedő csecsemőt kezelő Genevieve Buser szerint például egyáltalán nem ellenjavalt a placentaevés. Tanulmányával csak arra akarta felhívni a figyelmet, hogy ennek vannak veszélyei. A konkrét esetben például a csecsemő fertőzése utalt a GBS jelenlétére, ezért számolni kellett volna azzal, hogy a méhlepény is fertőzött lehet. (Via CNN)