Elkezdődött a Cumhuriyet terrorizmussal vádolt újságíróinak pere

Isztambulban elkezdődött a Cumhuriyet (Köztársaság) című kormánykritikus napilap terrorizmussal vádolt 19 vezetőjének és munkatársának pere – jelentette a Dogan török hírügynökség. A Sözcü legfőbb ellenzéki, kemalista napilap úgy tudja, hogy a Cumhuriyet-per tárgyalása négy napig fog tartani.

Az érintettek között van Akin Atalay, a lap igazgatótanácsának elnöke, Murat Sabuncu főszerkesztő, a külföldön tartózkodó Can Dündar, a Cumhuriyet előző főszerkesztője és az oknyomozó írásairól ismert Ahmet Sik is, aki interjút készített például a Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik vezetőjével, Cemil Bayikkal.

A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy olyan fegyveres terrorszervezetek támogatói, mint a szakadár PKK, a 2016. júliusi katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalma, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoport. A vádlottak közül tizenketten tavaly november eleje óta előzetes letartóztatásban vannak.

A Dogan beszámolója szerint a tárgyalóterem teljesen megtelt hétfőn, a túlzott érdeklődés miatt pedig sokaknak nem is jutott hely odabent. A pert személyesen követi figyelemmel a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) több képviselője, továbbá európai parlamenti politikusok, illetve a külföldi sajtó számos munkatársa. A vádlottakat a bírósági teremben, percekig tartó taps fogadta – írta meg a Dogan.

Az isztambuli főügyészség vádirata szerint a Török Köztársaság 1923-as alapítása után egy évvel, tehát 1924-ben létrehozott Cumhuriyet a legutóbbi 3 évben, különösen pedig a 2016. júliusi puccskísérlet után, egy időben a lap vezetésében történt változásokkal, az újság múltjával szögesen ellentétes irányt vett. A szöveg értelmében 2013-tól a gülenista mozgalom vette át az irányítást a lap felett, a 2015-től főszerkesztő Can Dündar vezetése alatt pedig az újság elfordult eredeti céljaitól és szellemiségétől. Az ügyészség írásában úgy fogalmazott, hogy a lap a Törökország-ellenes terrorszervezetek védelmezőjévé és támogatójává vált, illetve olyan híreket és kommentárokat közölt, amik messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította éles bírálaton, aszimmetrikus háborút indítva és célba véve ezzel a köztársaság kormányát és Recep Tayyip Erdogan államfőt.Az ügyészség 7,5-től 43 évig terjedő szabadságvesztést kér a vádlottakra.

Az NTV török hírtelevízió tudósítása alapján a bíróság épülete előtt újságírók, parlamenti képviselők és civil szervezetek tagjai gyülekeztek.

Fotó: Ozan Kose/AFP

Filiz Kerestecioglu, a HDP egyik képviselője beszédében kifejtette: Törökországban hosszú évek óta nincs véleménynyilvánítási szabadság, és az utóbbi időszakban sok újságíró bebörtönzésénél már azt sem tudni, hogy mi a vád. Mint mondta, a vádlottak padján ülnek 30-35 éve ismert kollégái, olyan ügyvédek, akiket csak azért tartóztattak le, mert a Cumhuriyet alkalmazottai.

Baris Yarkadas, a CHP politikusa felszólalásában elmondta: az eljárás nem kizárólag a Cumhuriyet, hanem az ellenzéki média egésze ellen irányul, Törökországban olyan rendszert próbálnak kialakítani, amiben az ellenzék nem hallathatja hangját. Yarkadas kifogásolta, hogy a nyomozás indítása után öt hónappal készült el a vádirat.

A nyilatkozatok után a jelenlévők léggömböket eresztettek az égbe.Fotó: Ozan Kose/AFP

Megírták, hogy a kormány hazudik, terroristát csináltak belőlük

A Cumhuriyet 2015 májusában fotókkal alátámasztott cikket jelentetett meg arról, hogy a török titkosszolgálat kamionjai fegyvereket és lőszereket szállítottak Szíriába 2014 januárjában. A török vezetés szerint a titkosszolgálat humanitárius segélyszállítmányokat küldött Szíriába a türkméneknek, akik mind Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje, mind az Iszlám Állam ellen harcolnak.

A tavalyi hatalomátvételi kísérlet óta több mint 50 ezer embert börtönöztek be Törökországban, köztük legalább 150 újságírót. A tisztogatásokban mintegy 150 ezer embert bocsátottak el a állásából. A folyamat miatt a jogvédők rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot, az európai országok vezetői pedig kemény kritikával illetik Ankarát. (MTI)