A magyarok 3 százalékának jut eszébe Soros György, ha civil szervezetekről van szó

Ahhoz képest, hogy mennyit szerepelt a sajtóban, a civiltörvény nem váltott ki nagy visszhangot a közvéleményben. Amikor a Medián kutatói június végén arról kérdezték az embereket, hogy mi az az esemény, amely az elmúlt hónapban felkeltette az érdeklődésüket, akkor magától csak kevesebb mint 3 százaléknyi válaszadó említette a civiltörvényt.

A megkérdezettek 48 százaléka állította, hogy hallott a civiltörvényről, mégis csak 27 százalékuk válaszolt arra a kérdésre, hogy konkrétan mely szervezetekre vonatkozik a törvény - és mindössze 4 százaléknyian tudták helyesen megnevezni a törvény hatálya alá tartozó szervezetet. Ők jellemzően a TASZ-ra, az Amnestyre és a Helsinki Bizottságra gondoltak, további 3 százalék pedig a konkrét szervezetek helyett Soros György nevét tudta felidézni. A civiltörvény által szintén érintett Máltai Szeretetszolgálatra például mindössze két válaszadó asszociált, pedig az új jogszabály alapján ők is külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Ahogy lenni szokott, ebben az ügyben is a pártpreferenciával nem rendelkezők bizonyultak a legkevésbé tájékozottnak.

Ami a törvény megítélését illeti, a többség a kormánypárti állásponttal értett egyet:

Azok közül, akik halottak már az új szabályról (az összes megkérdezett 48 százaléka) 54 százalék mondta, hogy a civiltörvény átláthatóbbá teszi a civil szervezetek finanszírozását, és csak a 38 százalék gondolta úgy, hogy az érintett szervezetek már eddig is átláthatóan működtek, és a kormány célja a törvénnyel a civilek megbélyegzése volt.

Ezt követően a Medián azzal a ténnyel szembesítette a válaszadókat, hogy „az új törvény alapján akár meg is szüntethetik azokat a civil szervezeteket, amelyeket külföldről támogatnak, és nem tüntetik fel minden egyes kiadványukon a »külföldről támogatott szervezet« kifejezést.”

Az emberek 45 százaléka még ezt is helyesli, míg 41 százaléknyian nem értenek egyet a rendelkezés lehetséges szankciójával.

Abban nincs meglepetés, hogy a Fidesz szavazói fegyelmezetten követik a kormány álláspontját (csak 9 és 15 százalékuknak volt ellenvéleménye a két kérdésben), még abban sem, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK) és a kisebb pártok híveinek zöme nemtetszését fejezte ki (bár nagyjából egyötödük támogatta a kormány intézkedését). Annál figyelemre méltóbb viszont, hogy a pártot választani nem tudók és a Jobbik szimpatizánsai igencsak megosztottak voltak az átláthatóság és a szankció kérdésében is. Nem először fordul elő, hogy a Jobbik közönségének jó része elfogadja a pártvezetésnek a Fideszéhez képest mérsékeltebb álláspontját.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;