Hiába tűzte ki célul az oktatási kormányzat a magyar egyetemi oktatás színvonalának javítását és azt, hogy egy magyar egyetem végre beverekedje magát a világ élvonalába. Az ARWU ún. sanghaji rangsorában immár egy magyar egyetem sincs a világ ötszáz legjobb egyeteme között. A két legjobb magyar egyetem, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem már csak a legjobb hatszáz közé fér be, ami még a posztszocialista országok egyetemei között is a másodvonalnak felel meg.

Tény, hogy a volt szocialista országok felsőoktatása általában is elég siralmas színvonalú, a két legjobb kelet-közép-európai egyetem, a prágai Károly Egyetem és a Belgrádi Egyetem is csak a legjobb 300 közé fért be. A legjobb négyszáz közé négy, a legjobb ötszázba hat, volt szocialista országbeli egyetem fért csak be, magyar pedig egy se.

A szakterületi listákon már kicsit jobban állunk. A volt szocialista országok egyetemei közül az ELTÉ-n a legjobb a matematikusképzés, egyedüliként ez fért be a legjobb 150 közé. A BME matematikusképzését a legjobb 300 között tartják nyilván, ahogy a Dereceni Egyetem fizikusképzését is. Ez utóbbi területen a környező országok egyetemei sokkal jobb képzéseket kínálnak, a cseh, a szlovák és a szerb egyetemek is jobban szerepelnek.

Orvosképzésben a volt szocialista országok egyetemei közül csak a prágai Károly Egyetem jobb a Semmelweis Egyetemnél, amely így is csak a legjobb 300-ba fért be.

A társadalomtudományok területén csak a CEU versenyképes a magyar egyetemek közül, közgazdaságtanban a világ legjobb kétszáz, politikatudományok területén a világ legjobb 150 egyeteme közé fért be. (Via Egyetemi Polgár, H/T Fábri György)