A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Szurovecz Illés írása. 

Helikopterekkel és tízmilliós büntetésekkel harcol az állam a parlagfű ellen, de úgy tűnik, hiába, mert az allergiások ugyanúgy szenvednek. Évek óta nem volt annyi pollen a levegőben, mint idén, és az Állami Számvevőszék is úgy látja, hogy az állami intézkedések semmit sem tesznek a javulásért. Aki végképp nem bírja, az a belvárosba vagy külföldre menekül. 

“Viszket a szemem és folyik az orrom. Tüsszögök is, bár nem folyamatosan, hanem ritkábban, de akkor többször egymás után. Mindig nézem, hogy kiszakadtak-e már az iroda ablakai” – viccelődött Sándor, aki egyike annak a kétmillió magyarnak, aki parlagfűallergiától szenved. Tavaly volt allergiateszten, ahol kiderült, hogy több fűfélére is allergiás, de a parlagfűre a leginkább. “Az a legrosszabb, ha kint vagyok a szüleimnél Pestszentlőrincen, mivel nincs a házunk mögött semmi, csak a pusztaság” – mondta. Úgyhogy inkább a barátnője belvárosi lakásába vonul, ahol garantáltan nincs se fa, se bokor.

Barbara egészen a tengerpartig szokott menekülni, évek óta a parlagfűszezon csúcsára próbálja időzíteni a nyaralást. “Képtelenség normálisan aludni, reggel hétkor arra ébredek, hogy egyáltalán nem kapok levegőt. Olyan, mintha nem egy hétig, hanem másfél-két hónapig lennél náthás. Nem mehetek ki akármikor a lakásból, és nem tudom meglátogatni a vidéken élő rokonokat” – sorolta, mi mindenben nehezíti meg az allergia az életét. “Ráadásul amikor terhes voltam, nem használhattam se gyógyszert, se orrsprayt”. Sokszor még a nyaralás is félmegoldás, ha repülővel kell utaznia. “Olyankor olyan, mintha machetével szúrkálnám a fülemet”.

Barbara a sóbarlangtól a homeopátiáig sok mindent kipróbált már, de igazán semmi sem használt. Az segíthetne rajta, ha kevesebb parlagfű lenne az országban, de sajnos elég szapora gyomnövényről van szó, ami remekül megél a Kárpát-medence közepén. A kormány idén 46,1 millió forintot különített el a költségvetésben parlagfű elleni védekezésre, pontosan annyit, mint 2014 óta mindig. Ebből jut földi és helikopteres felderítésre is, amit a földhivatalok, az önkormányzati jegyzők és a megyei kormányhivatalok végeznek, ezen kívül támogatnak civil szervezeteket is. Aki nem irtja ki a parlagfüvet a saját földjén, az a terület nagyságától függően 15 000-től egymillió forintig terjedő bírságot kaphat, tavaly összesen 136 millió forintnyi bírságot szabtak ki az országban.

De hiába a pénz és a milliós bírságokkal való fenyegetőzés, keveset javul a helyzet, és ezt nemcsak abból látni, hogy az allergiások kétszázasával veszik a papírzsebkendőt. A helyzet súlyosságát a levegő parlagfű-koncentrációjával lehet mérni: köbméterenként 30 pollenszem még az allergiásoknak is elviselhető. Ezért tűzte ki célul a 2009-2014-es Nemzeti Környezetvédelmi Program, hogy a koncentráció az év minden napján 30 alatt legyen.

Ez viszont finoman szólva sem sikerült, az Országos Közegészségügyi Intézet grafikonján látszik, hogy az átlagkoncentráció a legkeményebb napokon az ötszázat is eléri. A csúcson már túl vagyunk, és az esős idő is javít a helyzeten, de október elejéig még előfordulhat viszonylag magas koncentráció.

A 2012-es parlagfűellenes akciótervbe és a 2015-2020-as Nemzeti Környezetvédelmi Programba már nem is került be ilyen konkrét célkitűzés. Bár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint az utóbbi években sikerült felépíteni a parlagfű elleni védekezés szervezeti hátterét, a felderítésben és az irtásban már sokkal több volt a hiányosság. Egy idén májusban kiadott jelentésük szerint a parlagfű elleni erőfeszítések nem befolyásolták a pollenkoncentrációt. Azt írták, 2012 és 2015 között csökkent a felderített területek száma, a Földművelésügyi Minisztérium pedig azt sem tudta megmondani, mennyit költöttek összesen parlagfűirtásra. Ráadásul 2014-ben az is kiderült, hogy a kormány többek közt mobiltelefonokra, laptopokra és irodaszerekre költötte azt az 500 millió forintot, amit az állampolgárok ajánlottak fel parlagfűirtásra az adójuk egy százalékából.

A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) 2003 óta próbál küzdeni a parlagfű ellen, például úgy, hogy bárki bejelentheti náluk, ha parlagfüvet talál. Juhászné Halász Judit, a szervezet elnöke szerint évente 1000-1500 ilyen bejelentést kapnak a honlapjukon, mostanában naponta húsz-harmincat. Ezeket anonimizálva továbbítják a hatóságoknak, csakhogy nekik nincs mindig megfelelő felszerelésük. “Nincs például mobiljuk és internetük, ami megkönnyítené a mezőgazdasági területek feltérképezését. Ha a lakosok nem írják le egészen pontosan, hol láttak parlagfüvet, nem fogják megkeresni” – mondta Juhászné.

“Sok helyen megtörtént az irtás, de ez még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy mennyi fertőzött terület van, ezért nem érezni a változást. Ráadásul a parlagfüvet nem elég levágni, mert egy szezonban ötször-hatszor is képes újranőni. Nap mint nap érkeznek bejelentések olyan területekről, ahol egyszer már levágták, de hiába, ha elmarad a szántás, tárcsázás vagy a kapálás”. A PME tavalyi adatai szerint összességében sokkal több fertőzött területet tárnak fel a hatóságok, mint ahány helyen végül tényleg sikerül kiirtani a parlagfüvet.

Juhászné szerint a helikopteres felderítés sem segít, “mert a pollenszezon csúcsán, augusztus közepén és végén csinálják, amikor már késő. Mire eljárások indulhatnának a felelős gazdák ellen, a hűvösebb idő miatt úgyis magától elszárad a parlagfű”. Márpedig a legtöbb parlagfű mezőgazdasági területen nő, onnan jut a pollen lakott területekre.

Az utóbbi években elindult egy állami bejelentőrendszer is, ez viszont nem anonim, ezért Juhászné szerint sokan tartanak tőle. “Előfordul, hogy az embereknek a saját munkahelyüket vagy önkormányzatukat kell feljelenteniük” – mondta.

Juhászné úgy látja, sokszor sima figyelmetlenségből is terjesztik a parlagfüvet, például a budapesti facsemeték ültetésekor. “Ha nem figyelnek oda, hogy a termőtalajban ne legyen parlagfűmag, hamar megjelenik a fák tövében. A nagyobb beruházásoknál már szavatossági szerződéseket kötnek, amelyekben a cégek vállalják, hogy néhány évig gondozzák a talajt, éppen a parlagfű miatt. Idén legalább tíz olyan bejelentést kaptunk, amiből az derült ki, hogy nem tartják be ezeket a szavatossági szerződéseket”.

Persze az lenne a legjobb, ha a saját területén mindenki kiirtaná a parlagfüvet, így az államnak nem is maradna dolga vele. Ez viszont elég nehéz úgy, hogy sokaknak fogalma sincs, hogy néz ki a parlagfű. “A gyerekek egyáltalán nem ismerik, hiszen nem tananyag az iskolában. De nemcsak a lakosságról beszélek, sokszor az önkormányzatok dolgozói sem ismerik fel” – mondta Juhászné. Ha már ez így van, az lenne a legjobb, ha találnának olyan baktériumot, gombát vagy állatot, ami csak parlagfüvön élősködik. Egy 2011-es tanulmány szerint Észak-Amerikában, a parlagfű őshazájában már 300 ilyet találtak, a magyar kutatók viszont a pénzhiány miatt kevés hatékonysággal dolgoznak, maximum részsikereket értek el.