Vakarják a fejüket a statisztikusok, mivel sehogy sem akar egyensúlyi állapotba keveredni Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege. Ráadásul nem is egyszeri elcsúszásról van szó, az elmúlt évtized során rendre előfordult, hogy mindkét ország kereskedelmi többletet jegyzett a másikkal szemben, azaz mindkét országban azt mérték, hogy a kivitt hazai áruk értéke nagyobb volt, mint a behozott áruk értéke.

A probléma nem teljesen új, de most lett égető, hiszen ahogy a britek mennek ki az EU-ból, kénytelenek lesznek jóval önállóbb kereskedelmi politikát folytatni, ehhez pedig rendbe kéne tenni a könyveket. Közben ráadásul Donald Trump is olyan hangokat pedzeget az óceán túloldalán, hogy az USA többet nem engedheti meg magának, hogy bármely másik országgal szemben deficites legyen. 

Tavaly is mértek ilyen elcsúszást, akkor a britek 10 milliárd fontos többletet regisztráltak, míg az amerikai statisztikákba egymilliárd dolláros plusz került. A különbség megmaradt azután is, hogy figyelembe vették a valutaárfolyamok különbségét. 

A brit Office for National Statistics szerint a két ország közötti mérésbeli különbség a legnagyobb, amit OECD tagállamok között regisztráltak. A brit statisztikusok ezért most alapos vizsgálata kezdenek, hogy rájöjjenek, hol a hiba. Ugyanígy a nemzetközi kereskedelemért felelős Department for International Trade is prioritásnak tartja, hogy megtalálják az elcsúszás okát.

A brit statisztikai hivatal részéről Adrian Chesson elmondta, hogy a két ország statisztikusai most együtt dolgoznak, hogy minél jobban csökkentsék ezeket az aszimmetriákat, de előbb az okokat kéne jobban megérteniük. 

Felmerült ötletekből van bőven persze, az egyik lehetséges megoldás szerint az Egyesült Államok brit területként tarthatja számon a La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigeteket, holott azok csak a brit korona fennhatósága alá tartoznak, de nem képezik az Egyesült Királyság részét. És mivel a Csatorna-szigetek egy klasszikus offshore pénzügyi központ, bizony az ott folyó kereskedelem befolyásolhatja a számokat. Csak Jersey szigetén például 33 ezer vállalat, 114 milliárd fonttal feltőkésített 27 bank és több mint ezer befektetési alap működik. (Financial Times)