Csütörtökön zöld jelzést adott az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága is 

a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség létrehozásához. 

Az EP sajtószolgálatának közleménye szerint az új szerv bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében. A cél: az uniós pénzek hatékonyabb védelme. A tervek szerint az Európai Ügyészség kiegészíti majd az OLAF, az unió csaláselleni hivatalának, és az Eurojust, az uniós ügyészségi együttműködési szervezetnek a munkáját. 

A luxemburgi székhellyel felálló hivatal leghamarabb a három év múlva kezdheti meg működését. 

Eddig 18 EU-tagállam csatlakozott a megerősített együttműködéshez, kettő pedig már jelezte szándékát, Magyarország nincs köztük. 

Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal indokolta az MTI-nek, hogy a kormány nem támogatja az új ügyészség felállítását, mert  

• jelenleg is vannak olyan intézmények, mint Eurojust), vagy az OLAF, amik elvégzik a kívánt feladatot,
  
• illetve az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében az Alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az Alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
  

Az ellenzéki EP-képviselők szerint persze másról van szó. A DK politikusa, Niedermüller Péter szerint az, hogy

"a magyar kormány nem vesz részt az uniós forrásokkal való visszaélések elleni európai összefogásban, nem meglepő, hiszen eddig sem tett semmit az uniós pénzek eltüntetése ellen." 

A szocialista Ujhelyi István a 

"Fidesz beismerő vallomásának nevezte azt, hogy a magyar kormány döntése értelmében Magyarország kimarad a korrupciót feltáró együttműködésből, hogy a Fidesz nem kíván csatlakozni a visszaélések felszámolása érdekében létrehozott európai rendszerhez.